Mi az a Diplomás Pályakövetési Rendszer?

Négy különböző végzett évfolyam tanulmányi és munkaerőpiaci adatait vizsgálja az adatbázis minden olyan képzésen, amelyen az adott tanévben legalább tizenöten sikeresen végeztek.

A 2023-es kutatás alapját a 2014/15 és a 2020/21 tanévek között abszolutóriumot szerzett hallgatók képezik.

Nézzük a számokat!

Az eredmények szerint a gazdaságtudományok képzési területen az elmúlt évekhez képest nőtt a férfiak aránya, de még így is a diákok majdnem 62 százaléka nő.

Turizmus-vendéglátáson kimagaslóan nagyok a különbségek: a hallgatók csupán negyede férfi.

A gazdálkodási és menedzsmenten a legkiegyenlítettebbek az arányok, majdnem fele-fele, viszont alkalmazott közgazdaságtanon a nők vannak kevesebben.

Egész más a helyzet a műszaki képzési területen: itt a hallgatók csaknem háromnegyede (74,09%) férfi.

Viszont az építészmérnöki, molekuláris bionika mérnöki, környezetmérnöki, könnyűipari mérnöki, ipari termék- és formatervező mérnöki és a biomérnöki alapszakokat több hölgy választja.

Az önbizalomhiány húzza vissza a lányokat

Annak ellenére, hogy a lányok átlagosan jobb eredményeket érnek el a reál tárgyakból, a matematikai önbizalom a 11. osztályos fiúkban erősebb – derült ki abból az 1392 fős kutatásból, amelyet Becsei Lilla, a SOTE PhD hallgatója készített.

A kutatás eredményei szerint a STEM pályák mind a fiúknál, mind a lányoknál hátrébb sorolódnak a továbbtanulási lehetőségeik számbavételekor. Utóbbiaknál még jobban is, mint az a megszerzett tudásuk, érdeklődésük alapján indokolt lenne.

Mint kiderült, a fiúk nagyobb önbizalmára a szülői minta is hatással van.

 – A szülők közül jellemzően az apák dolgoznak STEM területen, a megkérdezett tanulók több mint 15 százalékának STEM területen dolgozik az édesapja. Míg az anyáknak mindössze 2,6 százalékát sorolhattuk STEM foglalkozási területre. A felmérés azt tárta fel, hogy a mérnök anyukák lányai szinte minimális mértékben választják a STEM-et továbbtanuláskor.

A szülői minta, ezen belüli is a női minta – a pályaismereten túl – hatással van egy lány matematikával és műszaki tudományokkal kapcsolatos viszonyára

– magyarázza Frank Péter, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség Kutatás munkacsoportjának vezetője.

A minta nemzetközi

Az amerikai iskolarendszerben a STEM mozaikszóval rövidített tudományos-technológiai területek, a természettudomány, a technológia, a mérnöki alapok és a matematika oktatása kitüntetett fontosságú. Nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon komoly problémát jelent, hogy ezeken a területeken dolgozók számát illetően nagyok a nemi különbségek, azaz túlreprezentáltak a férfiak. 

A számítástudományi szakemberek mindössze húsz százaléka nő.

A korai gyerekkorral foglalkozó, negyedévente megjelenő oktatási szaklap, az Early Childhood Research Quarterly úttörő felmérést készített a jelenségről. Ebből kiderült: az általános iskola harmadik osztályától a lányok kevésbé érdeklődnek a kódolás iránt, mint a fiúk, és ezzel párhuzamosan az önbizalmuk is csökken a negatív előítéletek hatására.

A DPR felmérése szerint azonban hiába teljesítenek jobban a lányok a műszaki- és természettudományos tantárgyakban,

többségük sokkal közelebb érzi magához az olyan területeket, amelyekben az emberi kapcsolatok kerülnek előtérbe.

Meglepőek az adatok a jogi képzési területen, ugyanis általánosságban lényegesen több lány dönt úgy, hogy ebbe az irányba tanul tovább, a végzett hallgatók 83,56 százaléka nő. Azt fontos kiemelni, hogy a képzési terület legnépszerűbb szakja a jogász, ami egy osztatlan képzés, így ezeket az adatokat nézve már teljesen más eredményeket látni: a diákok 42 százaléka férfi, és 58 százalékuk nő.

Még inkább férfiak által dominált az informatika képzési terület: a DPR adatai alapján a 2020-2021-es tanévben végzettek 83 százaléka volt férfi. A legtöbb nő a gazdaságinformatikus szakot választja, de itt is kevesebb mint egyharmadát teszik ki a végzett hallgatóknak.

Mérnökinformatikusnak viszont lényegesen kevesebben mennek a nők: a diákok közel kilencven százaléka férfi.

A pályakezdő nők 70 ezer forinttal kevesebbet kérnek, mint a férfiak.

A válaszadók átlag fizetési igénye egészen pontosan nettó 378 600 Ft volt, ez 57 ezer forinttal magasabb, mint 2022-ben a Zyntern felmérése szerint.

A kérdőívet kitöltők legnagyobb arányban a 301 000-325 000 forintos bérsávot jelölték meg, mint ideális pályakezdő fizetést.

A férfiak átlagosan több, mint 70 ezerrel többet kérnek az állásinterjún. Így a fiatal férfiak 423 800 és a nők 351 800 forintos fizetési igényei között 20 százalék a szakadék. Ez az arány az előző évben szintén 20 százalék volt, 2021-es adatok alapján pedig 15.

76 százaléka nő azoknak, akik valemelyik bölcsésztudományi karon szereztek diplomát.

A legnagyobb különbségek a pedagógia és újlatin nyelvek és kultúrák szakokon vannak, nagyjából a hallgatók negyede férfi. A régész szak sokkal kiegyenlítettebb, történelmet pedig lényegesen kevesebb nő tanul – itt az arányuk mindössze 33 százalék.

A nemek megoszlása a társadalomtudományoknál is viszonylag aránytalan:

az itt diplomázottak 34 százaléka férfi, míg 66 százaléka nő.

Szinte az összes szakon hasonlóak az arányok, kivéve a politikatudományoknál, ugyanis ott a végzettek 60 százaléka férfi, szocálpedagógia szakon pedig a diplomások 90 százaléka nő.

Szintén meglepően magas a nők aránya az orvos- és egészségtudomány képzési területen: a végzettek 90 százaléka nő, viszont az osztatlan képzéseket nézve  – ide tartozik az általános orvos, a fogorvos, és a gyógyszerész – már több férfi dönt mellettük, itt a végzettek 64 százaléka nő.