Az 1989-ban átadott lágymányosi egyetemi épület – az északi tömb kémia szárnya –, a kor átlagos nívóját hozta. Az akkoriban megszokott felszereltséggel nyitották meg az intézményt.

A kémiai laborok felszereltsége az elmúlt 34 évben megkopott, fokozatosan lemaradt a legjobbaktól. A kari vezetés észlelte a problémát, de azt is belátta, hogy apró lépésekkel, fazonigazítással nem érhetik utol a legjobbakat.

– Arra jutottunk, hogy eredeti, előremutató koncepciót fogalmazunk meg. Nem másolni akarjuk azt, ami ma modernnek számít, hanem meg akarjuk haladni.

Ez lett a SuperSmartLab koncepció, ami nevében is jelzi, hogy itt olyan épül, aminek az elemei a világ más intézményeiben léteznek, de az ELTE Kémiai Intézetében új értelmet nyernek.

Az Amerikai Kémiai Társaság modern kémiai laboratóriumokat ismertető kiadványából is merítettünk ötletet, mint ahogy a londoni Metropolitan Egyetem és a Sydney Egyetem megoldásait is átgondoltuk

– avat be Tarczay György egyetemi tanár, a SuperSmartLab koncepció vezetője.

Az ELTE tavaly áprilisban indította el a „Gyakorlatorientált felsőfokú képzés infrastrukturális és készségfejlesztés az ELTE-n” című projektjét.

A program három egymáshoz szorosan kapcsolódó területet érint: a gyakorlati képzéshez szükséges laboroknak helyet adó épületek részleges energetikai rekonstrukción esnek át, ezzel párhuzamosan fejlesztik az egyetem digitális eszközparkját és informatikai hálózatát, megújítják a digitális oktatásmódszertant, és a hallgatók és oktatók digitális kompetenciáit is növelik.

A terv részeként épül meg Közép-Európa legjobban felszerelt egyetemi kémiai oktatólaboratóriuma, a SuperSmartLab. 2024-től alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók hatvan férőhelyes – ám a merészebb álmok kilencven hallgatóra méretezik a helyet –, a kor kihívásainak minden tekintetben megfelelő oktató laboratóriumban tanulhatnak, illetve készülhetnek a tudományos karrierre.

A hallgatók minden munkaállomáson okostechnológiákkal felszerelt számítógépes rendszer segítségével tanulhatnak és végezhetik a kísérleteket, a labormunkát kifejezetten erre a célra fejlesztett mobilapplikáció is segíti. A laborprogramok betekintést adnak a mesterséges intelligencia kémiai alkalmazásaiba is.

A projektnek köszönhetően a hallgatók a digitális adatgyűjtésen túl megismerhetik a nagy adathalmazok feldolgozását és kezelését, a mérések automatizálását és a robotika alapjait.

– Az informatika, a mesterséges intelligencia azonban nem helyettesíti a labormunkát. A kísérletezés valódi vegyszerekkel történik, a reakciók nem a számítógépek képernyőjén futnak.

A hallgatók megélhetik, hogy miért csodálatos ez a tudomány. A mesterséges intelligencia a műszerek kezelését, a folyamatok mélyebb megértését segíti. A munkát pedig az egyetemi kollégák felügyelik

– vázolta a közeljövőt Tarczay György.

Az új okoslaborban az analóg mérőműszereket vezeték nélküli Bluetooth technológiával ellátott szenzorok, mérlegek és spektrométerek váltják fel. A laboreszközökön, valamint a vegyszereken elhelyezett QR kódoknak köszönhetően a hallgatók egy kattintással informálódhatnak az adott anyagról vagy eszközről.

Tanulásukat kiterjesztett valóság technika fogja segíteni, így saját okoseszközeiken sajátíthatják el a tananyagot beágyazott, magyarázó médiatartalmak segítségével.

A laborvezető a bekamerázott oktatói munkaasztalról mutatja majd be a kritikus lépéseket és folyamatos interaktív kapcsolatban áll a hallgatókkal, akik így a hívórendszeren keresztül kérhetnek azonnali személyes segítséget. A laborgyakorlat közben végzett munkafolyamatokat és a hallgatók haladását az oktatók monitoring rendszerrel kísérik nyomon.

Az egyéni haladást, felzárkózást mesterséges intelligencia is segíti. A labortérben optimálisan használják a teret és az időt. Ez azt jelenti, hogy ugyanott, ugyanakkor akár négy tárgyat is oktathatnak.

Az ELTE lágymányosi kampuszát megújító program 3,2 milliárd forintba kerül, ebből és más forrásokból közel félmilliárd forint jut a kémiai laborok megújítására. Ez a keret nem elég, hiszen csupán az elszívófülkék cseréje mintegy százmillió forintba kerül. Ahhoz, hogy a laboratórium valóban SuperSmart legyen, további támogatókat keresnek.

– A koncepció egyértelműen előremenekülés. Mi is látjuk, hogy a felnövekvő generációkat hagyományos oktatási módszerekkel nem tudjuk lekötni, megfogni.

Az alfa korosztályként emlegetett, 14 évesnél fiatalabb korosztály erős túlzással cumi helyett tabletet és okostelefont kapott. Nekünk kell alkalmazkodnunk

– jelenti ki az egyetemi tanár, aki szerint nem csak a hallgatók mentalitása változik.

Az ipar felől is olyan jelzések érkeztek, hogy az alap lexikális ismeret mellett számukra alapvető a nagyobb gyakorlati tudás, a kreativitás, a komplex gondolkodás és a gyors problémamegoldás. Fontosabb egy műszer kezelésének az ismerete, egy kémiai reakció hibátlan megtervezése, mint egy tudománytörténeti érdekesség felmondása.

Ezekhez fogható jelentőségű, hogy legyen elegendő számú fiatal szakember: ebből a szempontból pedig a kémiai oktatás a mélypontra került. Kevesen pályáznak kémia szakra, mint ahogy vegyésznek sem tömegek jelentkeznek – országos szinten egyébként az ELTE van a legjobb helyzetben.

– Ahogy csökken a közoktatásban a kémia órák száma, azzal arányosan apad a tárgy iránt egyetemi szinten érdeklődő érettségizők száma. Félő, hogy pár éven belül elfogynak az ilyen szakra jelentkezők, ami súlyos csapás lenne például a hazai gyógyszeripar számára

– jelzi az egyetemi tanár, hogy milyen hatása lehet a természettudományos tárgyak visszaszorulásának. A kedvcsinálás részeként a kar középiskolásoknak nyilvános laborgyakorlatokat kínál. Egy szabolcsi középiskolás akár online is bekapcsolódhat a lágymányosi épületben tartott foglalkozásokba.

A SuperSmartLab az ilyen programokat is hatékonyabbá teheti.