A változó társadalmi elvárások miatt az oktatásnak meg kell erősítenie a társas kompetenciák, az önálló tanulás, vagy a kreativitás területeit is, amelyekhez nem elegendő a tanulás tartalmi, módszertani módosítása, hanem szükséges a tanulás tereinek a megfelelő átalakítása is, amely jelentősen kihat az interakció módozataira is.

A tanár-tanulók egyirányú ismeretátadásának folyamata nemcsak jól illeszkedik a hagyományos tanterem kialakításhoz, de részben éppen annak megfelelően alakult ki és rögzült.

Ugyanakkor az ilyen terek nem támogatják kellően a szükséges, új kompetenciák fejlesztését.

A tanulási folyamatban meg kell jelennie a frontális tanítási módszerek mellett a csoportos és egyéni tevékenységnek, a tanulói kutatásnak, felfedezésnek, és nem utolsó sorban az alkotásnak, modellezésnek, fizikai tárgyalkotásnak is.

Ez a folyamat az elmúlt évtizedben erősödött fel nemzetközi szinten, amelynek eredményeként fokozatosan átalakulnak az iskolák, változatosabbá válnak a tanulási terek és a tanulási folyamatban

egymást váltogatva, egymást erősítve jelennek meg a különböző csoportdinamikát megkövetelő módszerek.

Módszertani szempontból az átalakulást több jelentős, immár mainstream kezdeményezés is bemutatja, amelyek közül kiemelkedik a Future Classroom Lab, amely a European Schoolnet projektje és amely hat különböző térkialakítást (alkotás, megosztás, bemutatás, fejlesztés, kutatás, interakció) mutat be több tanulási mód támogatására.

A másik jelentős kiindulási pont a NOVIGADO projekt, GUIDELINES IN LEARNINGSPACE INNOVATIONS (2021), amely a terek kialakítása, funkciója és az azokban megjelenő eszközök mellett az egyes térkonfigurációkban alkalmazható pedagógiai módszereket is bemutatja.

Régebbi, de máig érvényes a Microsoft K12 Education Transformation Framework is, amely számos iskolában az ezirányú innováció elindításának első lépcsője volt.

Mindezek mellett természetesen a gyakorlati tapasztalat is kiemelkedően fontos: a HighTechsuli program keretében már ezen térrendezési elveket figyelembe véve alakítanak ki osztálytermeket és közösségi tereket, eddig harminc hazai és négy határon túli iskolában.

További releváns tapasztalat több észt, olasz, dán és brit iskolalátogatás és peer learning, amelyeken fotódokumentációval alátámasztottan vizsgálták a különböző tanulási terek kialakítását és azok fenntartható működtetését.

November 10-én pénteken ezek a témák és jógyakorlatok mind szóba fognak kerülni az Education:Next által szervezett, izgalmasnak ígérkező kerekasztal-beszélgetésen a budapesti Scruton kávézóban, az MCC-n.

A kerekasztal szereplői:

• Horváth Ádám, az Education:Next Oktatástechnológiai Szövetség elnöke, aki jelentős hazai és nemzetközi kitekintéssel vezeti fel a témát számos példát és jógyakorlatot bemutatva és egyben moderálva is a kerekasztal beszélgetést.
• A rugalmas és nyitott tanulási terekre épülő koncepcióval került kialakítása a BIT (Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium) is, amelynek tervezője, Annus Marina, a CEH Zrt építés mérnöke.
• A Klebelsberg Központ elnöke, Hajnal Gabriella szintén több projektet indított, támogatott a hagyományos tantermeket meghaladó pedagógiai koncepciók kialakítására.
• Az MCC Tanuláskutató Intézetét, mint házigazdát pedig Halász Gábor, nemzetközi hírű oktatáskutató képviseli, aki korábban az OECD PISA governing board tagja volt és jelentős oktatás innovációs kutatást folytatott.

Az eseményre itt lehet regisztrálni.