Űrügynökségek, magáncégek, egyetemek, kutatócsoportok eszközei keringenek a fejünk felett. A CanSat versenynek köszönhetően középiskolás diákok is lehetőséget kapnak a saját, üdítősdoboz méretű műholdszimulációjuk megépítésére.

Bár az űrbe nem jut ki, kutatórakéta repíti egy kilométeres magasságba a csapatok eszközeit, ahonnan azok saját ejtőernyőjükkel ereszkednek le a földre – miközben folyamatosan mérnek.

Az idei, immáron a második országos magyar CanSat versenyt a Magyar Asztronautikai Társaság szervezi. Az eszközök megtervezésére és megépítésére szolgáló fél év alatt nemcsak oktatási anyagokat és személyes képzési lehetőségeket kapnak a csapatok, a többi versenyzővel is megismerkedhetnek és bemutathatják egymásnak az elképzeléseiket és műszaki megoldásaikat.

A szervezők szerint a hat hónap során valódi űrprojekt lépésein kell haladniuk – összetett, kitartó munka kell a jó eredményhez!

Ha van egy kreatív ötlet – legyen az tudományos vagy mérnöki indíttatású –, CanSat küldetést lehet belőle csinálni, feltéve, ha a koncepció belefér egy 0,33 literes üdítős dobozba.

Három-hat fős középiskolás csapatok és mentoraik olyan eszközt terveznek és építenek, amely mindent tud, amit egy igazi műhold: van vezérlése és energiaellátása, méréseket végez és rádión kommunikál a földi állomással.

Az ötlet alapján készülnek majd el a CanSatek, hogy aztán jövő áprilisban a legjobb tíz műholdszimulációt kutatórakéták vigyék egy kilométeres magasságig. A verseny nyertese az Európai Űrügynökség jóvoltából betekinthet az ESA technológiai központjának, az ESTEC-nek a munkájába a többi résztvevő ország nyerteseivel közös programon, a hollandiai Noordwijkben.

A győztes csapat jutalma azonban csak az egyik a verseny céljai közül. A szervezők szerint legalább ilyen fontos, hogy minél több középiskolás diák ismerkedjen meg az űrkutatással. Tanulja meg, hogy hogyan kell űripari projektet tervezni, végigvinni, csapatban dolgozni, 3D-nyomtatott eszközöket készíteni, rádiókommunikációt használni, szoftvert írni, laboratóriumi és terepi teszteket végezni.

Az európai CanSat verseny hangulata, az egymást segítő és egymástól tanuló diákok közösségépítő élmény akár pályaorientációban, akár személyiségfejlődésben is segítheti a résztvevőket. Az itt szerzett tudás és tapasztalat nagyon hasznos mind az egyetemen, mind egy majdani munkahelyen, hiszen egy életrajzban is jól mutat egy ilyen verseny.

– A verseny előtt én azt gondoltam, hogy ilyeneket csak bizonyos kiválasztott ,,zsenik” csinálhatnak, bár tetszett, de nagyon féltem jelentkezni, aztán időközben megtanultam 3D nyomtatott áramkört tervezni, csapatban dolgozni és hajnalban a műhold miatt stresszelni.

Összességében rengeteget tanultam, nagyon örülök, hogy végül nem bátortalanodtam el és jelentkeztem

– hangzott az egyik válasz az előző verseny után arra akérdésre, hogy vajon mi a legfontosabb tudás, amit a verseny során kapott az illető diák.

Az első magyar országos CanSat verseny döntőjét idén április közepén tartották. Az eszközöknek a légnyomást és hőmérsékletet kellett rádión továbbítani egy földi állomásnak, de azt már a jelentkezőkre bízták, hogy milyen egyéb jellemzőt mérnek még.

A döntő fődíját elnyert csapat, a pécsi Janus Pannonius Gimnáziumból érkezett MoSat utazhatott az ESA európai döntőjére júniusban.

A debreceni Tóth Árpád Gimnázium SBFSat csapata nyerte a technikai különdíjat, a budapesti Madách Imre Gimnázium csapata, a MIGSat a tudományos különdíjat és a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium Space Pelicans elnevezésű csapata az ismeretterjesztésért járó különdíjat.

– Amikor jelentkeztünk a versenyre, még mi sem tudtuk, hogy igazán mire számítsunk, és hogy a végére mennyi új élményt és tapasztalatot gyűjtünk majd. Egy baráti körből alakult ki a MoSat csapatunk, ami jó alapot adott a versenyhez szükséges csapatmunkához. Kezdetben úgy indultunk neki, hogy mi mindent megteszünk, ami tőlünk telik, és majd meglátjuk mi alakul ki belőle.

Az, hogy végül nemcsak továbbjutottunk, hanem a magyar döntőt meg is nyertük, megmutatta nekünk, hogy hinnünk kell magunkban, mivel sok minden belejátszik a sikerbe, a lelkesedés és a mindent beleadás segít leküzdeni a tapasztalat hiányából jövő akadályokat.

Mint ahogy az a valódi űrmisszióknál is előfordul, itt is sok múlhatott a szerencsén és a véletlenen. Végül nem az számított leginkább, hogy ki rakta össze a legfelszereltebb CanSat-et, hanem hogy ki mennyire tudott előre készülni és az éles kilövésnél előfordulható hibákat tesztekkel kiküszöbölni.

A hazai döntő után egy továbbfejlesztett CanSat-tel vettünk részt a nemzetközi döntőn, amit 2023-ban Granadában rendeztek.

Számunkra nagyon nagy élmény volt Magyarországot képviselni.

26 csapat az Európai Űrügynökség által szervezett öt napos versenyen, az európai csapatokon kívül Kanada és Japán is részt vett.

Az egész döntőnek egészen egyedi hangulata volt, és nagyon jó lehetőség volt az angol tudásunk élesben kipróbálására is.

A csapatok is teljesen összekovácsolódtak, a döntő végére már senki sem szívesen ment haza. Összességében nekünk, a 2022/23-as magyarországi nyertes MoSat csapatnak, ez a verseny egy hatalmas lehetőség és élmény volt, és segített az űrkutatás iránt való érdeklődésünket tovább erősíteni

– olvasható a Magyar Asztronautikai Társasáh honlapján a pécsi Janus Pannonius Gimnázium MoSat csapatának beszámolója.

A Föld körül tehát továbbra is cégek, ügynökségek, egyetemek műholdjai keringenek, de valószínű, hogy a majdani eszközök tervezői közül egyre többen az üdítődobozos szimulációs verseny résztvevői közül kerülnek ki.