Az ingyenes konferencia fő célja volt, hogy az oktatástechnológia, a digitális oktatás hazai és nemzetközi szakértői és kutatói értékes gondolatokat osszanak meg a mesterséges intelligencia alkalmazásainak lehetőségeiről az oktatásban.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen helyet kapó eseményen szó esett arról, hogy három aspektusból közelíthető meg a mesterséges intelligencia témaköre:

– vajon mit gondolnak az MI-ről a leendő egyetemisták,
– általában mit gondolnak az emberek az MI használatáról,
– mindez pedig hogyan változtatja meg a felsőoktatás világát.

Az idei Educatio kiállításon végzett felmérés eredményeiből kiderült:

a leendő egyetemisták közül szinte mindenki használja a tanuláshoz és a hétköznapokban is ezt a technológiát.

A jövő tudása

– Nem tiltani, hanem szabályozni szükséges

– fogalmazta meg a budapesti EdTech Summit Hungary egyik fő üzenetét a mesterséges intelligenciáról Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára.

Ez az egyetlen út, hogy az MI-t hasznosan integrálhassák az oktatásba, a munkahelyi tevékenységekbe és a mindennapi életbe.

Kifejtette, hogy igyekeznek már idén tavasszal szabályozott kereteket teremteni, hogy az MI-használatot minél jobb irányba lehessen terelni, az oktatás részévé is tenni, hogy ezzel is segítsék a „jövő tudásának” mindennapi használatát.

A jövő oktatástechnológiája alcímű eseményt Rétfalvi Flóra, az EduTech Hungary Zrt. szakmai vezérigazgató-helyettese nyitotta meg, megjegyezve, hogy a minap Brüsszelben járva meg kellett állapítania, hogy bizony

a politikai álláspontok is alakítják az MI-hez való viszonyulást.

Ötlépéses kisokos az MI használatához

Az államtitkár feltette a társadalmat talán leginkább foglalkoztató kérdést a témában: az MI vajon korlátoz és beszűkít, vagy éppen a kreativitásra ad lehetőséget és támogatást?

Ezután idézte a fentebb említett, Educatio-kiállításon végzett kutatás eredményét.

Eszerint a megkérdezett 1312 fiatal közül

– 77 százalék használ MI-alapú programot, leggyakrabban a ChatGPT-t
– 75 százalék szerint az MI hasznos a tanulásban
– 56 százalék szerint az MI ösztönzi is a tanulást,
– 4 százalék szerint viszont éppen korlátozza.

Mindezeket továbbgondolva kijelentette:

a számonkérés és a vizsgáztatás mikéntje a jövőben egyaránt újragondolásra szorul.

Hankó Balázs szerint a felsőoktatásban meg fognak változni az eddigi szerepek is.

Az oktatóból mentor, a hallgatóból alkotó, a kutatóból jövőformáló, az egyetemből pedig közösség lesz.

Kifejtette azt is, hogy mi az MI javasolt használata az oktatásban, felsőoktatásban, ezt öt pont köré csoportosította:

1. A már elhangzott alapgondolat: használatát nem tiltani, hanem szabályozni kell
2. Hozzáférést kell biztosítani az oktatás résztvevőinek
3. Az oktatóknak és a kutatóknak ismerniük kell a használatát
4. A tudomány és képzés területén etikusan és hatékonyan kell használni az MI-t
5. Az alkalmazott tudást mérve, ahhoz alkalmazkodva kell számonkérni, illetve hivatkozni rá

Nem az MI veszi el a munkát, hanem az MI-t használó másik ember

Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke szerint az MI-t a versenyképesség elősegítésére is használnunk kell, valamint arra, hogy és serkentse a gazdaság növekedését.

Emlékeztetett, hogy hat éve összeült Magyarország több mint ezer szakértője, hogy a kormányzattal összedolgozva megalkossa a nemzet MI-stratégiáját.

A munka nyomán elkészült a kormányhatározat, amely a szakember ítélete szerint mára sajnos elavult, hiszen a technológia ez alatt az idő alatt olyan rohamléptekben fejlődött, és annyi tapasztalat halmozódott fel, hogy elengedhetetlenné vált a határozat felülvizsgálata.

Ez szerencsére idén meg is fog történni.

Jakab kitért az oly sokakat kínzó munkaerőpiaci félelmekre is: szerinte azonban

nem az MI veszélyes a munkánkra, de a társadalom nagyobbik része még mindig tart tőle.

Egy tavaly év végi felmérést idézett, ebben a megkérdezettek 72 százaléka állította azt, hogy az MI által hatékonyabbá vált a munkavégzés. Akik ritkán, de használják az MI-t, azok 35 százaléka aggódott az MI munkahelyekre gyakorolt veszélye miatt, akik viszont gyakran, azoknak már a 60 százaléka.

Jakab Roland azonban úgy gondolja, hogy

az MI nem teremt értéket, az MI-t használó személy azonban igen.

Az MI Koalíció elnöke szerint a humanoid robotok már nem egy távoli sci-fi fantázia, hanem jelenünk szereplői: hamar meg fognak jelenni a gyárakban – az emberek segítőiként.

Példának a Tesla robotját hozta fel: ez a mesterséges intelligencia már arra is képes, hogy az egyik kezével felemelje a tojást, majd átvegye a másikba és végül egy tálba helyezze anélkül, hogy bármi sérülést okozna rajta.

Az EdTech Summiton helyet kapott az MI és a digitális gyermekvédelem kapcsolata, a konferenciát kísérő kiállítás keretében pedig oktatástechnológiával foglalkozó cégek mutatták be termékeiket, megismertetve gyakorlati felhasználásukat is

Ritter Dávid, az EdTech Koalíció elnöke az új technológiák nyomán felvetődő dilemmákra tért ki. Hol vannak az etikai határok az adathasználat terén? Hogyan állapíthatjuk meg, hogy mi a jó tartalom?

A program utolsó blokkjában aztán elmerülhettünk az MI-t övező jogi kérdések süllyesztőjében Dr. Beraczkai Dávid jóvoltából. Vajon lehet-e egy mesterséges intelligencia alapú alkalmazás jogilag felelős a diák csalásáért, ha tetten érik?

Korábban nem szembesültünk ilyen kérdésekkel, ám az ügyvéd eloszlatta a ködöt: az MI nem jogi személy, így a puskázást sem lehet rávarrni – ahogy egy mű szerzője sem lehet a ChatGPT. Abban az esetben viszont, ha mesterséges intelligenciával íratjuk meg a dolgozatunkat, és az felhasználja hozzá más szerzők műveit, bizony bajba kerülhetünk!

Egy MI által generált anyagban nem mindig vannak hivatkozások, így plágiumot is tartalmazhat, olykor pedig a hivatkozások nem léteznek, csak hasonlítanak a valóban létezőkhöz.

No de ki a felelős? Az MI? Elköveti egyáltalán a plágiumot?

Elköveti bizony, hiszen engedély nélkül beleírja a dolgozatba az adott művet, ám ez nem számít, hiszen jogképtelen. Azáltal pedig, hogy egy diák feltünteti magát szerzőként a leadott dolgozaton, és nyilvánosságra hozta, neki kell viselnie a következményeket.

Figyelemgazdaság

Dr. habil Szűts Zoltán, az Eszterházy Károly Egyetem docense arról beszélt, hogy hogyan segíthet a tanároknak a mesterséges intelligencia, és azt vajon hogyan lehet az osztálytermekben alkalmazni.

Mint elmondta:

a kérdések mindig a félelmekkel kapcsolatosak, és nagyon könnyen hibázhatunk ennek a technológiának a használatával.

– Volt egy vágyunk, hogy a tudást rendszerezzük, a párhuzamosságot megszüntessük. Ennek az is része lehetne, hogy ne kelljen minden egyetemen külön-külön ugyanazt tanítani, hanem a kiváló előadó online megtartja az előadását mindenki számára az adott témában, utána kis pedig csoportban megbeszéljük a hallottakat.

Ilyen lehetett volna a világháló technológiája, az volt a célja, hogy a tudást könnyen elérhetővé tegye. Sikerült, hiszen itt van a zsebünkben, bárki számára elérhető. Mégis félrement.

– mondta az egyetemi tanár, aki szerint az internet legnagyobb problémája az, hogy egymással szemben álló narratívák csataterévé vált.

Az fog nyerni, aki izgalmasabban mondja el a történetét és képes az egész világra kiterjedő narratívát alkotni.

Szűts Zoltán szerint a közösségi média is hasonlóan járt, amit megjelenése után azért ünnepeltük, mert a legcsendesebb hangok is megjelenhetnek, felerősödhetnek, és vitáknak adott  terepet.

Ezzel szemben ma egy Facebook poszt alatt jobb nem elolvasni a kommenteket, olyan bántóvá váltak. A szakember szerint sajnos a közösségi média is félrement: a viselkedés és a gondolkodás befolyásolása zajlik a figyelemgazdaság által. Így akarnak termékeket eladni nekünk.

– Megszállás történt. A közösségi média is eszköz: jóra és rosszra is használható. Rajtunk fog múlni, ezért nem mindegy, hogy milyen hozzáállással közelítünk hozzá.

Ne adjuk ki a kezünkből annak a döntésnek a jogát, hogy hogyan alakuljon a jövője!

– figyelmeztetett Szűts Zoltán, aki szerint

a ChatGPT megjelenésével az oktatási rendszer bukását látjuk.

Digitális demencia

A ChatGPT 2022 novemberi megjelenése után jelentősen átírta az oktatás rendszerét: ugyan vannak helyek, ahová csak most ér el, és a tanulók többsége még még nincs tisztában a képességeivel, de egyre gyakrabban jut eszükbe.

Szűts Zoltán gyakran úgy vizsgáztat, hogy a diákjai használhatnak bármilyen MI-t, az egyetlen kikötése az, hogy írják le, hogyan és mire használták. A diákok a munka világában is fogják használni a technológiát: míg a hagyományos vizsgán azt kérik számon, ami az illető fejében van, később viszont nem ez lesz a gyakorlat

– Az MI veszélybe sodorja a pedagógiai gyakorlatokat, ezért újra kell azokat értelmezni: kell-e egyáltalán házi feladatot adni?

Most van az az időszak, amikor mindent fel lehet forgatni – de meg kell nézni, hogy mihez kell hozzányúlni és mihez nem!

– vélekedett az egyetemi tanár. 

Nagy félelem, hogy a technológia ki fog váltani minket ott is, ahol nem kell. A gép viszont csak abból dolgozik, amit beletápláltak és ami ezelőtt már létezett, így

nem lesz MI a jövő Nobel-díjasa. Nem lesz kreativitása, nem tud újat teremteni.

Ha az iskolában önmagunkat kiváltjuk a technológiával, a feladat ki van pipálva, csak éppen a kreativitás szűnik meg. Szűts Zoltán szerint minden képzést erre kéne alapozni. 

Nem emlékszünk fejből telefonszámokra, de ha évszámokat, történelmi eseményeket sem tudunk felidézni, akkor nem tudunk következtetni sem arra, hogy mi fog történni. Nem leszünk képesek tapasztalatokat levonni.

Az igazi félelem az, hogy elveszítjük a tudatunkat, és jelentős részét kiszervezzük – nem pedig az, hogy a gépek öntudatra ébrednek.

Az előadó szerint a tanulók bevonása, a fejlesztés és nem a kiváltás a cél. Az az idő pedig, ami felszabadul, arra lesz használható például az egyetemeken, amire eddig azt mondtuk, hogy nem volt rá elég időnk.

Kutató tanulók képzésével, segítve őket a kritikai gondolkodás útján elindulni, az MI-t tudatosan, célnak megfelelően fogják használni.