A számítástudományból ismert Moore-törvény kimondja: az integrált áramkörök összetettsége mintegy tizennyolc havonta megduplázódik. A változás nem a megszokott lineáris ívet követi, hanem exponenciális. Ma már egyre több az ilyen fejlődési pályára állt, úgynevezett exponenciális technológia.

Jellemző rájuk, hogy egy adott periódusban, mondjuk másfél-két év alatt a teljesítményük megkétszereződik – míg a költségeik megfeleződnek. Egyikük a hosszú múlttal rendelkező, számos szektorban alkalmazott és a közeljövőben még többen alkalmazható virtuális valóság (Virtual Reality, VR).

A VR a magyarországi oktatásban ha lassan is, de terjed a fejlesztések egyik élenjárója a New Form VR Technologies (NFVR) és a kapcsolódó Phonon Metaverse. 

Az NFVR a saját fejlesztésű XpertEase technológiával segít szervezeteket a sikeres működéshez nélkülözhetetlen képességekkel rendelkező munkavállalók kiválasztásában. Mivel a képesség-felismerés a virtuális térben történik, a folyamat felgyorsul és könnyebb a választás. Az illető különféle környezetekben merül el, ott mutatja be az adott álláshoz szükséges adottságait.

A Phonon Metaverse Project (PMP) a VR-hez ezer és egy szállal kapcsolódó, a felhasználhatóság és fenntarthatóság szempontjai szerint kialakított metaverzum, amelyben a felhasználási eseteken keresztül történő építkezés az elsőszámú szervező erő. A projekt web3-as technológiákra és a blokkláncra támaszkodva különféle kezdeményezéseket igyekszik a metaverzumban bemutatni.

Miért jobb a virtuális, mint a kiterjesztett valóság?

Holtság Gergő, az NFVR operatív igazgatója elmondta, hogy két területre összpontosítanak. Az egyik az oktatás, a másik pedig az ipari és agrár projektek.

– A VR felhasználási lehetőségei gyakorlatilag korlátlanok. Óriási falat, ha valaki elsőre akar mindenre megoldást találni, ezért mi kicsit fókuszáltabban gondolkozunk. Számtalan kutatás, gyakorlati példák, valamint saját korábbi – gyógyszeripari, energetikai és autóipari cégeknek készített – projektjeinkből származnak a tapasztalataink.

Az ipar éhes a technológiai újításokra és a VR abszolút alkalmas arra, hogy az ipar számára szükséges környezetbe helyezze ezeket – gondoljunk akár a tervezésre, betanításra, gyári hibaelhárításra. A VR alkalmas a szimulálásukra, oktatásukra.

– veszi sorra Gergő.

Ezeken a területeken nemcsak VR-t, hanem kiterjesztett valóságot (Augmented Reality, AR) is használnak. Az NFVR azért döntött a virtuális környezetben teljes elmerülést biztosító (immerzív) VR mellett, mert a technológia eddig nem tette lehetővé az AR olyan szintű használatát, amely megfelelő funkcionalitást ad ezeknek a cégeknek és például az oktatásnak.

Az AR-ben rendelkezésre álló eszközök, mint a Microsoft HoloLense-e rendkívül nagyok és nehezek, biztonsági előírások miatt gyárakban nem is viselhetők mindenhol, mert balesetet okozhatnak. A másik ok, hogy ezeket az eszközöket használva jelen kell lenni például a gyártósor mellett, mert így működnek.

– Virtuális valósággal nem kell ott tartózkodni, bárhonnan be tudunk lépni az adott térbe, és akár valósághűen is tudjuk szimulálni azt, amit szeretnénk. A harmadik ok a VR-eszközök alacsonyabb ára: jóval olcsóbbak, mint például a bőven egymillió forint feletti HoloLense. Ezzel szemben még a most megjelenő Quest 3 sem fogja meghaladni a 200 ezer forintot.

Gyárakban járva azt tapasztaltuk, hogy at AR-eszközökbe nagyon sokat beruháztak. Felveszik a fejükre, és videoeszközként használják őket, amire azonban egy mobiltelefon is alkalmas.

– teszi hozzá az NFVR operatív igazgatója. Jelenleg szerinte nem képesek kihasználni az AR-ben rejlő lehetőségeket, és a VR-rel ellentétben nem tisztázott a felhasználhatóság. Nincsenek üzleti modellek. Mint kiemeli: a szem nagyon pici területén működnek, nem tudnak nagyszabású, immerzív élményt biztosítani.

A csapat többféle eszközre – fejen viselhető, hordozható „sisakra”, headsetre –, elsősorban HTC-re és Oculus-, most már Meta-eszközökre fejlesztett, de lényegében eszköz-függetlenségre törekszik.

Az Apple Vision Prója pedig szerintük is nagyon sok potenciált rejt magában.

Igaz történetek az óceánról

Az Agrárminisztérium megbízásából egy projekt keretében a terület fejlesztése és digitalizálása miatt vizsgálták a VR alkalmazhatóságát a mezőgazdasági közoktatásban.

A jánoshalmi iskola egyik tantermét felszerelték VR-eszközökkel – elsőként az országban VR-tantermet alakítottak ki –, a diákok pedig az MTZ 892-es erőgép, azaz egy traktor napi karbantartási folyamatát gyakorolhatnak valósághűen, de költséghatékonyan a VR-ben.

Holtság Gergő elmondása szerint nagyon pozitív volt a fogadtatás, azóta folyamatosan használják: egyetlen kifogásuk, hogy nem érhető el több tartalom!

– A gyerekek a legfogékonyabbak, illetve azok az idősek, akik nem hiszik el, hogy a VR bármit is mond nekik. Jánoshalmán a diákok egy idős pedagógusra ráimádkozták a headsetet, aki azt mondta, hogy soha az életben nem gondolta volna, hogy a virtuális valóság ilyen lehet.

Gyerekeknél szintén fontos, hogy már nem szeretnek annyira olvasni, mint régebben, de ez nem jelenti azt, hogy nem szeretnek tanulni. A VR ilyen esetekben az olvasást helyettesíti, és a kevesebb olvasással még nem tanulnak kevesebbet. A figyelem nagyon lerövidült, a VR-ben viszont hosszabb ideig is el tudnak veszni.

– érvel a virtuális valóság gyakorlati hasznáról a szakember.

A világjárvány miatti lezárásokkal digitalizálódott az oktatás, a VR viszont akkor még nem, vagy nagyon minimális mértékben volt csak jelen a magyar iskolákban. Az NFVR csapatának tanárok és diákok is mondták, hogy bárcsak elérhető lett volna a technológia: csökkentette volna az elszigeteltség-érzést.

A gyerekeknek nagyon hiányzott a jelenlét, az érintkezés illúziója, és amikor a tanárok Zoomon keresztül magyaráztak, nem figyeltek oda. VR-ben viszont nem tudnak mást csinálni: ezért is lenne fontos a magyarországi szélesebb körű elterjedés, de Holtság Gergő szerint ebbe az irányba haladunk.

Egy, a megoldásaikat alkalmazó másik oktatási projektben a Kids 4 the Oceans egyesület az óceánvédelemmel, fenntarthatósággal foglalkozik. Az egyesületet biológusok alapították, méghozzá azért, hogy a jövő nemzedéke megismerje az óceánok élővilágát fenyegető veszélyeket. A VR-t iskolákban használják előadásokra, például korallzátony életét mutatják be a segítségével.

– Búvárok által 360 fokos kamerával felvett videókat néznek meg Pico-szemüvegekkel. Már a Fazekas gimnáziumban és Szlovákiában is volt több ilyen előadás, július 8-án Tarnabodon, az ottani falunapon is lesz egy. Sok tarnabodi gyerek nem hogy nem búvárkodott a tengerben, hanem még a Balatont sem látta. A funkcionalitás ugyan csak a látványra szorítkozik, az élmény azonban nagyon jelentős.

– meséli Gergő.

Pozitív visszajelzések

Az óceánvédelmi anyagot látva az egyik tanár tréfásan megkérdezte, hogy ezek után mégis mit fog tanítani? Ebből is látszik, hogy az NFVR megrendelői általában nyitottak. Az egyesület még saját magát tartja el. Holtság Gergő emlékeztet: Szlovákiában az iskolák saját kerettel rendelkeznek.

– Kifizetik a mozijegy árába kerülő összeget, és elégedettek. A diákok szeretik a VR-t, egyetlen kifogásuk, hogy több program kellene nekik. Körbejártuk a magyar iskolákat, a tanárok és a tanulók részéről egyaránt mindenhol pozitív volt a fogadtatás. A tanárok tanítani és nem csak felolvasni szeretnek: fel akarják kelteni a diákok érdeklődését, és látnak fantáziát a VR-ben.

A mostani fiatalok sokkal érzékenyebbek a technológiák iránt, mint a korábbi generációk. Az internetnek, a számítógépnek és a mobiltelefonnak alapvetőnek kell lennie, a VR pedig a következő lépcsőfok. Eddig elolvasták, utána megnézték egy YouTube videón, VR-ben viszont megtapasztalják a feladatokat.

– érvel Gergő, akinek elmondása szerint több iskolától sokezer diákra vonatkozó szándéknyilatkozatot gyűjtöttek be arról, hogyan szeretnék alkalmazni a technológiát. A költségvetés az egyetlen komoly nehézség, mert a tananyagoknak el kell készülniük a virtuális valóságban, amit adaptálni is kell, miközben az iskolák a fűtésszámlák kifizetésével küzdenek.

A szándék és az igény viszont megvan rá.

Az Európai Unió Legjobb Gyakorlatok (EU Best Practices) közé bekerült, sikeres projektet követően az Agrárminisztérium és az alá tartozó oktatási intézmények nyitottak, az NFVR viszont most elsősorban az iparra koncentrál. Az NFVR operatív igazgatója szerint az egyfajta inkubátorba illesztett felhasználási esetek közötti kapcsolat teljesen természetes módon valamilyen metaverzum keretei között blokklánc-projekt révén tud megvalósulni.

– Az iskolában megtanítják, hogyan kell egy gépet kezelni, ami az iskola partnerének az érdeke, mert az iskolások nála fognak majd dolgozni. Annak lenne értelme, hogy a feladatot jól elvégző gyerek ne csak ötöst kapjon, hanem valamilyen egyéb javadalmazásban is részesüljön. Az iskola és a diákja peer-to-peer kapcsolatban áll az iparral.

Az ipari szereplő mindent megcsinál 3D-ben, a kalapácstól a villanykörtén keresztül a székig, az egyszer már létrehozott 3D-s objektumokat nem kell még egyszer leprogramozni, hanem berakjuk őket egy később igénybe vehető vagy bérelhető tárba, vagy egy könyvtárba. Ezt a körforgást tudja biztosítani egy kvázi blokklánc-projektbe beépített inkubátor.

Milyen lesz a metaverzum?

A felhasználói esetek, az inkubátor egyértelműen jelzik, hogy a hangsúly a VR funkcionálissá tételén van. Holtság Gergő szerint pedig a metaverzum nem arról szól, hogy ott összejövünk és beszélgetünk.

Ez csak addig érdekes, amíg tart a hype, utána viszont rájövünk, hogy nem más, mint leülni a Zoom elé és beszélgetni. Ha azonban interaktívvá alakítható tartalommal töltjük meg, akkor máris ott a funkcionalitás: különösen, ha üzleti modellel kombináljuk.

– Így működik az ökoszisztéma. Nem a szórakoztatóipar és az átlagfogyasztók, hanem például a digitálisiker-technológia adja meg a digitalizáció, a VR, a metaverzum fenntarthatóságát jelentő szilárd alapot. Így teremtődnek meg a más területeken történő elterjedés lehetőségei, hogy az átlagfogyasztó is tudja használni ezeket a technológiákat.

Az Egyesült Államokban ma már milliók használják a virtuális valóságot. Az Apple megjelenése mindent megváltoztathat, ha a VR-t támogató frissítéseket fog kiadni. Fontos az is, hogy a BlackRock, a világ legnagyobb vagyonkezelő vállalata spot bitcoin befektetési termék indításához kért engedélyt.

Szintén óriási jelentőségű, hogy a napokban mind az IMF mind a FED a szabályozás és nem az eltörlés mellett érvelt a kripto vonatkozásában.Ez azt jelenti, hogy óriási lépés előtt áll a blokklánc adaptációja, és nem akarják eltiporni.

– sorolja Holtság Gergő, aki szerint meg fogják találni a módját, hogy hogyan tud együtt élni a mellérendelő, elosztott blokklánc a hierarchikus fiat-működéssel. Mivel a mai pénzek mind fiat valuták, és a kriptovaluták szintén fontos pénzpiaci tényezők, az együttéléssel új távlatok nyílnak.

Az úttörő magyar cég, a New Form VR Technologies céljait ez szolgálja: minden VR valamilyen metaverzummá fejlődik tovább, amely napi szinten kapcsolódik a blokkláncokhoz, web3-hoz, és így a szélesebb körű elterjedés a vártnál sokkal hamarabb fog megtörténni.

Könnyen lehet, hogy hamarosan hétköznapivá válik a rendszeres óceáni kirándulás az iskolákban.