edunext

tanulás, másképp.

Mit kell tudnia a gyereknek a mesterséges intelligenciáról?
2023. Sep.26.

Mit kell tudnia a gyereknek a mesterséges intelligenciáról?

Szerző: Kömlődi Ferenc

Évek óta trend, hogy minden egyes új tanévvel több az új technológia. Egyesek teljesen ártalmatlanok, mások azonban, ha nem megfelelő a használat, veszélyesek is lehetnek. A mesterséges intelligencia az utóbbiak közé tartozik, viszont jócskán csökkennek a negatív hatások, ha példákkal elmagyarázzuk a diáknak.

Megkezdődött az új tanév, több mesterséges intelligenciával (MI), mint eddig bármikor. A legutóbbin a képalkotó alkalmazások és a november végén berobbant ChatGPT jóvoltából diákok, tanárok és szülők lényegében féléves MI-gyorstalpalón vettek részt.

Egyes oktatási intézmények, például New York City állami iskolái a legklasszikusabb módon reagáltak a chatbotra: betiltották. De csak azért, hogy hónapokkal később feloldják a tiltást. Közben rengetegen megismerték a technológiát, az iskolák pedig elkezdték vizsgálni, hogyan használják ki a benne szunnyadó lehetőségeket – például arra, hogy a gyerekeknek megtanítsák, szemléltessék a kritikus gondolkodást.

A mesterséges intelligenciával azonban nemcsak chatbotok formájában találkoznak. Netflix műsorajánlóktól az Amazon kérdéseket megválaszoló Alexa hangasszisztenséig, közösségi médiumok interaktív képszűrőiig, vagy az okostelefon zárának feloldási módjáig az MI mindenhol jelen van a gyerekek életében (és persze a miénkben is).

Egyes diákokat törvényszerűen jobban érdekel, mint másokat, az új rendszerek működésének alapjait viszont az összesnek ismernie kellene, mert a digitális írásbeliség megkerülhetetlen elemeivé válnak. A középiskola befejezéséig mindenképpen szert kell tenniük ezekre az ismeretekre – véli Regina Barzilay, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) izraeli-amerikai természetesnyelv-feldolgozás szakértője, az MIT gépi tanulás egészségügyi használatát kutató Jameel Klinika MI-ágazatának vezetője. A klinika idén ötvenegy gimnáziumi diáknak tartott nyári programot az MI egészségügyi lehetőségeiről.

– A gyerekeket bátorítani kell, hogy érdeklődjenek az életükben egyre fontosabb rendszerek iránt.

A jövőben tovább növeli az egyenlőtlenségeket, ha csak felsőoktatási intézményre járó, adattudományt és informatikát tanuló, vagy a kapcsolódó szakokat végzett diákok, szakemberek értik az MI működését

– figyelmeztet a világhírű kutató.

Mesterségesintelligencia-kutatásban és fejlesztésben az MIT a világ élenjárói közé tartozik. Ezért is érdemes odafigyelni, hogy mit tanácsol a diákok szüleinek az oktatási intézmény Technology Review folyóirata. Intelmeiket hat pontban foglalják össze.

Ne felejtsük el, hogy az MI nem a barátunk 

– hangzik az első. Banálisnak tűnik, pedig nem az: jobb mindig fejben tartani ezt a tényt.

A chatbotokat azért fejlesztik, amit a nevük is sugall: beszélgessenek a felhasználóval. Barátságosan reagálnak, ezért a gyerekek könnyen elfelejtik, hogy nem egy haverral, hanem MI-rendszerrel fecsegnek. Mivel megbíznak bennük, jobban elhiszik azt, amit mondanak, pedig számos példa bizonyítja, hogy válaszukat, javaslataikat nem árt egészséges kétellyel kezelni.

Hiába tűnhetnek szimpatikus embernek, nem azok, hanem az internetről összeszedett adatokból tanulva az emberi beszélgetést igyekeznek – egyre meggyőzőbben – utánozni.

– A gyerekeket mindig emlékeztetni kell, hogy ne adjanak ki nekik érzékeny személyes információt, mert ezek mind óriási adatbázisokba kerülnek, és mihelyst ott vannak, szinte lehetetlen eltávolítani az összegereblyézett adatokat.

A diák beleegyezése nélkül technológiai vállalatok még több pénzt kereshetnek velük, rosszabbik esetben pedig hackerek kezébe kerülhetnek

– inti óvatosságra a szülőket Helen Crompton, az Old Dominion Egyetem digitális újítások oktatásbeli szerepével foglalkozó tanára.

Az MI-modellek nem helyettesítik a keresőmotorokat

Az összes nagy nyelvmodell (large language models, LLM, például a ChatGPT is azon alapul) csak annyira jó, amennyire a gyakorlóadatai, amelyeken tanult. Hiába tűnik úgy, hogy a chatbot korrekt szöveges választ ad kérdésekre, nem mindegyik pontos, sőt: sokszor mond valótlanságokat. Ha pedig a gyakorlóadatokban káros sztereotípiák szerepeltek, azokat ismétli vissza.

A gyerekeknek ugyanúgy kritikusan kell kezelni az MI válaszait, mint bárki másét.

Ne felejtsük el, hogy ezek az eszközök nem képviselnek mindenkit, az internetkapcsolattal egyáltalán nem rendelkezőket például egész biztosan nem. Ezért is óvatosan kell megosztani, továbbítani az MI válaszát, mert simán hazudhat is.

Hiába tűnik gyors megoldásnak egyes kérdésekre, soha nem szabad elfelejteni: a chatbot nem a Google vagy másik keresőmotor, nem helyettesíti azt. Bármilyen választ ad, a diáknak le kell ellenőriznie, hogy igaz-e, vagy sem.

Tanárok azzal vádolhatják a tanulót, hogy MI-t használt, pedig nem

A harmadik intelem az oktatók előtt álló egyik legnagyobb kihívás: a generatív mesterséges intelligencia elterjedésével tömegek használják a technológiát, és diákok is sokszor éreznek kísértést, hogy MI írja meg helyettük a dolgozatot. A tanárnak meg kell állapítania: önálló munkát olvas, vagy gép készítette azt.

A technológia fejlődésével egyre nehezebb lesz döntenie.

Sok vállalat kínálja MI-termékét a csalást kiderítő eszközzel együtt. Ezek az eszközök megállapítják, hogy a szöveg szerzője ember vagy gép. Elvileg meg is állapítják, csakhogy egyrészt gyakran tévednek, másrészt könnyű átverni őket. Többször előfordult már, hogy a tanár alaptalanul vádolta a diákot: dolgozatát MI írta, holott nem így történt. Nyilván legalább ennyiszer az ellenkezője is megesett: az oktatók nem vették észre a tanulók csalását.

A megoldás az lenne, hogy szülők és gyerekek megismerjék az oktatási intézmény MI-szabályzatát – már amennyiben létezik. Ha igen, akkor a diákot mindig emlékeztetni kell, mennyire fontos az abban leírtak betartása. Ha pedig igazságtalanul vádolják, álljon ki, és ha kell, mutassa meg, hogyan használta a dolgozathoz például a ChatGPT-t, milyen válaszokat adott az MI a kérdéseire, miket és hogyan emelt át belőlük.

Különösen arra kell figyelnie, hogy bebizonyítsa: a gép szövegét nem egy az egyben, változtatás nélkül másolta le. Nem az MI-használat a probléma, hanem a kritikátlan használat, ha a tanuló a géppel íratja meg a dolgozatot.

Az ajánlórendszereket úgy tervezték, hogy higgyünk nekik, és akár hamis dolgokat is mutassanak a felhasználónak

Nagyon fontos, hogy elmagyarázzuk a gyerekeknek, hogyan működnek az ajánlóalgoritmusok. Nem szabad elfelejteniük: a techcégek pénzt csinálnak abból, ha a platformjukon nézünk hirdetéseket. Ezért fejlesztenek például YouTube-videókat ajánló, hatékony MI-algoritmusokat. A felhasználót úgy befolyásolják, hogy a lehető legtöbb időt töltse a platformon.

Az algoritmus közelről figyeli és nyomon követi, milyen videókat nézünk, aztán valami hasonlót ajánl. Ha a gyerek például sok Messi-videót látott, azt „gondolja”, hogy a jövőben még többet szeretne megtekinteni.

Teemu Roos finn iskoláknak fejleszt MI-tantervet a Helsinki Egyetemen. Szerinte tendencia ezeknél a szolgáltatásoknál, hogy előbb-utóbb káros tartalmakhoz, főként hamis információforrásokhoz vezetik a felhasználót. Az ok: az emberek szeretnek fura vagy sokkoló tartalmakat olvasni és nézni. Könnyű csapdába esni, és például valótlan egészségügyi infókat terjeszteni utána.

Gyerekek esetében ez még károsabb, mert befolyásolhatóbbak.

Emlékeztetni kell a gyereket: mindig biztonságosan és felelősen használja az MI-t

Bár minden diák tudja, mégsem árt folyamatosan elmagyarázni nekik, hogy a generatív MI nemcsak szövegről szól, hanem rengeteg az ingyenes mélyhamisítvány (deepfake), amelyekkel kamuképek készíthetők soha nem élt személyekről, de például olyan is, amivel valakinek a fejét pillanatokon belül másik testre illeszthetjük.

A diákokat nyilván figyelmeztetik intim képek online megosztásának a veszélyeire, viszont azt is el kell magyarázni nekik, hogy barátaik fotóit se használják kockázatos alkalmazásokkal. Például azért se, mert a nem engedélyezett felhasználás jogi következményekkel járhat. Bíróságok találtak már bűnösnek tizenéveseket gyermekpornográfia terjesztéséért, de előfordult, hogy nemcsak ismerőseik, hanem saját fényképeikkel is visszaéltek.

A gyerekekkel biztonságuk érdekében és mások békén hagyása miatt is el kell beszélgetni a felelős online viselkedésről. A kép veszélyesebb a szónál: rosszindulatú pletykák sokat árthatnak, de ha hamis álló vagy mozgóképekkel szemléltetik a szóbeszédet, károsabb a hatás.

Még jobb, ha mondandónkat internetes példákkal szemléltetjük. Ha látják, mennyire kockázatos lehet az MI-s arcszerkesztés, vagy meghackelt platformokról olvastatunk velük cikkeket, jobban hisznek nekünk, mintha nagy általánosságban figyelmeztetjük őket: „használd mindig biztonságosan és felelősen az MI-t!”

Ne feledkezzünk meg arról, amiben tényleg nagyon jó az MI

Az MI iskolai használatáról szóló korai viták zöme a technológia negatív oldalát, különösen a csalási lehetőségeket emelte ki. Ezzel szemben, ha a diák okosan használja, rengeteget segít neki.

Ha például nem ért egy témát, megkérheti a chatbotot, hogy lépésről lépésre vegyék át, vagy fogalmazza meg másként, esetleg személyesítsen meg, mondjuk egy földrajztanárt. Részletes táblázatok készítésében is hasznos, hogy összehasonlítsa valaminek az előnyeit és hátrányait.

Ilyen esetekben gyors munkát végez, míg a tanuló órákat tölthetne el, míg eljut a megoldásig. Nehezen érthető szavakhoz készíthet szószedetet, vagy szöveges utasítás, prompt alapján képet generál róla. Válaszokat értékelhet ki, például történelmi kvízekhez adhat tippeket.

Megfelelő használattal az MI hozzájárul a digitális írásbeliség szélesebb körű elterjedéséhez. Oktatási intézmények és szakemberek feladata kitalálni a diákok ideális – és személyre szabott – MI-használatát.