edunext

tanulás, másképp.

Mesterséges intelligenciával készítik fel a gyerekeket a jövőre
2023. May.31.

Mesterséges intelligenciával készítik fel a gyerekeket a jövőre

Szerző: Kömlődi Ferenc

Napjaink egyik leggyorsabban terjedő technológiája, a mesterséges intelligencia (MI), különösen a gépi tanulás már most fontos szerepet játszik az oktatásban. A jövő iskolái elképzelhetetlenek nélküle, és ha egy diák teljesen járatlan az MI-ben, felnőve hatványozottan hátrányos helyzetből indul a munkaerőpiacon.

Elmúltak azok az idők, amikor a diákok azért mentek könyvtárba, hogy valamelyik enciklopédiából néhány oldalt lefénymásoljanak például a következő dolgozathoz. Gyerekek generációi nőnek már fel számítógéppel, okostelefonnal, begépelik, ami érdekli őket, és másodperceken belül rendelkezésükre áll mindaz – és jóval több –, mint amiért hajdanában fénymásoltatni jártunk. Az internet az információszerzés, az oktatás és a szórakozás elsőszámú forrásává vált.

Egy friss amerikai felmérés alapján a nyolc és tizenkét év közötti gyerekek átlagban közel napi öt, a náluk idősebb tinik pedig hét órát töltenek képernyő előtt, és a leckével eltöltött idő bele sem tartozik ezekbe az órákba. Mindezzel párhuzamosan, nem kis mértékben a Covid-19 miatt, az osztálytermekben, a klasszikus táblával történő tanulással eltöltött órák száma jelentősen csökken.

Miért van szükség mesterséges intelligenciákra az oktatásban?

A technológiai és társadalmi fejlődéssel, gyerekek és felnőttek esetében egyaránt, a tanulás módja is folyamatosan változni fog. A változásokat jelenleg főként olyan technikák gyorsítják fel, mint a minden iparágra, köztük az oktatásra is óriási hatást gyakorló mesterséges intelligencia és annak legismertebb formája, a gépi tanulás, valamint a robotika. Ha az oktatási szektor mindenki számára ki akarja aknázni az MI-ben rejlő teljes potenciált, a következő generációkkal minél hamarabb meg kell ismertetni a szerteágazó technológiát, és a gyerekeknek nemcsak otthon, hanem az osztálytermekben is használniuk kell az MI-t.

A tanárok tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy nagyon sok diák okostelefonos applikációkon és a közösségi médián keresztül ismeri az MI változatos formáit, és magától értetődően használja őket. Tehát teljesen nyitottak a technológia oktatási alkalmazásaira, mert evidenciákként tekintenek rájuk.

Az MI oktatásban történő térhódítását más tényezők is indokolják. Az Egyesült Államok Munkastatisztikai Hivatala szerint egyre nagyobb igény mutatkozik az adattudományi munkakörökhöz kapcsolódó szaktudáshoz, alapkészségekhez. Felmérésük alapján 2026-ig a szakterület 28 százalékkal fog növekedni. A technológiahasználat növekedésével az adatmennyiség is törvényszerűen nő (inkább exponenciálisan, mint sem), több számításra, részletesebb és áttekintőbb elemzésekre lesz szükség. Ezek külön-külön is, együtt pedig hatványozottan még több mesterséges intelligenciát vetítenek előre, így az adattudósok és más MI-szakemberek iránti kereslet szintén nőni fog.

Az MI segíti a tanárokat, és nem veszi el a munkájukat

A Global Market Insights piackutató cég elemzése alapján a mesterséges intelligencia oktatási világpiaca 2027-re elérheti a 20 milliárd dollárt. A növekedés több szempontból, például azért jó hír, mert a tanárok munkáját megkönnyíti, sok terhet vesz le a vállukról.

Ugyanakkor sok, elsősorban az infokom világban kevésbé jártas oktatási szakember fél, hogy a mesterségesintelligencia-technológiák a jövőben teljesen átveszik a tanárok szerepét. Megnyugodhatnak, mert az MI-k a közeli és az előrelátható jövőben aligha fogják helyettesíteni őket. A mesterségesintelligencia-programok könnyen számszerűsíthető témákat, például az írást vagy a matematika egyes részeit ugyan taníthatják, viszont a komplexebb közösségi, társadalmi és érzelmi képességek elsajátításában, kibontakoztatásában egyelőre labdába sem rúgnak az ember mellett.

A Covid-19 szignifikánsan megváltoztatta a technológia iskolai használatát. Az egyetlen fizikai térben sok diák előtti oktatás helyett elterjedt az otthonról otthonokba történő távtanítás. Az Edtech cég reprezentatív felmérése szerint a megkérdezett tanárok 86 százalékának az a véleménye, hogy a mesterséges intelligenciának fontos szerepet kell játszania az oktatásban. A távoktatás jelentős térnyerésével az MI jelenléte is jóval markánsabb a szektorban.

Tanárok és tanulók egyaránt sokat profitálhatnak távoktatásból, MI-ből: a tanforrásokhoz bárki bármikor és bárhonnan hozzáférhet, az időigényes és fárasztó munkák, mint a nyilvántartás vagy többválaszos tesztek javítása az automatizálással MI-kre bízható, a gyakran feltett kérdéseket animált fejek, beszélgető robotok (chatbotok) válaszolhatják meg, és ha valamilyen probléma merül fel, MI-oktatók és chatbotok bármikor rendelkezésre állnak, személyre szabott programok jóvoltából a tanulás minden egyes diák céljainak és képességeinek megfelelően alakítható.

Felkészülés a jövőre

A technológiát világszerte több oktatási intézményben alkalmazzák, eddig nagyrészt sikeresnek bizonyult, javít a diákok tanulásán, hozzájárul szellemi fejlődésükhöz, jobbá teszi a pedagógusok teljesítményét.

Lássunk néhány példát!

Egy gyerek érzelmi állapota meghatározza, mennyire képes a tanulásra koncentrálni, mennyire veszi ki a részét belőle, mennyire marad motivált. Egy virtuális iskola is lehet ugyanolyan hatékony, mint a szemtől-szembeni oktatási környezet. Ezt elsősorban a ma még gyerekcipőben járó érzelemfelismerő technológiák alkalmazásával érik el, vagy ha a tananyagot játékos formában (játékosítva, azaz gamifikálva) ismertetik meg a diákokkal, akkor inkább szórakozásként, és nem tehertételként élik meg a tanulást. Az MI közben észreveszi, hogy a diáknak mikor nem megy, segít neki, javít a teljesítményén.

MI-technológiák tanárok prezentációiban és más oktatási anyagokban is képesek észrevenni a lyukakat, amelyekre felhívják a figyelmüket, majd a pedagógusok elvégzik a szükséges kiegészítéseket, javításokat.

Nao, a humanoid (emberszerű) robot beszél, mozog, az írás-olvasástól a számítógépes programozásig, sok témában tanít gyerekeket. Különösen a STEM néven ismert tudományos-technikai tantárgyakban – tudomány, technológia, mérnöki diszciplínák, matematika – eredményes, például a programozási ismereteket is szórakoztató formában adja át. Megismertetve velük a kódolás alapjait, a tanulók speciális feladatok végrehajtására utasíthatják a robotot: például tegyen egyedi kézmozdulatokat, vagy koreografáltan táncoljon. A tanulók így hozzászoknak, hogy megmondják a gépnek vagy programoknak a teendőket.

Mire jó mindez?

Többek között arra, hogy felkészüljenek a jövőre, amikor robotok és emberek még több időt töltenek együtt ugyanazokban a fizikai terekben, és az ember-gép interakció a mainál is markánsabban jelen lesz a mindennapokban.

Hogyan nőjünk fel mesterséges intelligenciával?

A Világgazdasági Fórum becslése alapján 2025-re a vállalatok jelentős része fogja alkalmazni a gépi tanulást. A Fórum ebből a tényből kiindulva, erősen javasolja kormányoknak és oktatási szervezeteknek a gépi tanulás tanításának és a hozzá szükséges adottságok elsajátítási folyamatának felgyorsítását. Ez egyrészt a STEM-tárgyakra, másrészt a nem kognitív képességekre összpontosítva érhető el. Ha nem sikerül, komoly problémák merülhetnek fel, mert a technológiai fejlődés masszív diszruptív (szakadásokat, töréseket hozó) hatással lesz a munkaerőpiacra – a Microsoft statisztikái szerint a mai amerikai munkák fele szűnhet meg az automatizációval. (Más felmérések, prognózisok viszont ennek az ellenkezőjét állítják, ráadásul a technológiai váltások új állásokat is teremtenek.)

A gyerekeket erre a világra kell felkészíteni. Két arcát mindenképpen ismerniük kell, máskülönben nem boldogulnak, ha „nagyok lesznek”: egyrészt saját előnyükre fordítva kell alkalmazniuk az állandóan változó technológiákat, mint például az MI, másrészt tudniuk kell másokkal, csapatban dolgozni, problémákat közösen és eredményesen megoldani.

Minél fiatalabban elkezdenek mesterséges intelligenciákkal együtt tevékenykedni, annál nagyobb az esélyük a sikerre. Egyre több gyerek már az általános iskola előtt ismeri a digitális technológiákat, otthonosan mozog az interneten, és az oktatás feladata, hogy felerősítse bennük például a digitális munkahelyen való boldoguláshoz szükséges képességeket.

Ők a jövő munkaereje, képzésük viszont a jelen feladata.