edunext

tanulás, másképp.

Mire jó a diákmunka?
2023. Jul.23.

Mire jó a diákmunka?

Szerző: Váradi Ibolya

Tavaly minden harmadik 15–24 év közötti dolgozott, de a pénzkeresésen kívül mire jó a diákmunka? Előny vagy hátrány, ha az iskola mellett dolgoznak a tanulók? Mennyit keres egy magyar diák, és miért jó a cégeknek, ha fiatalokat vesznek fel? Piaci körkép.

„A fiatalság velejéig romlott. A fiatalok elvetemültek és semmirekellők. Sosem lesznek olyanok, mint a régi idők fiatalsága. A mai fiatalok nem lesznek képesek megőrizni kultúránkat” – ez a számtalanszor elismételt szöveg háromezer éves. Azaz, végtére is minden előttünk álló generáció szerint semmirekellő az utána következő.

A munkaerőpiac adatai azonban azt mutatják, hogy a semmirekellőség helyett egyre több magyar fiatal dolgozik tanulás mellett, és ez nemcsak nekik, de a cégeknek, sőt az egész társadalomnak is jó.

Tavaly a 15-24 éves korosztály közel 27,6 százaléka dolgozott Magyarországon. Itthon az utóbbi években jelentős mértékben növekedett a fiatalok részvétele a munkaerőpiacon, és a korosztály bérfelzárkózást is tapasztal az országos átlaghoz képest.

Ebben a folyamatban kiemelt szerepe van a nyári diákmunkának, amely segítséget nyújt a munkaerőhiánnyal küzdő turizmus, vendéglátás, mezőgazdaság és más szektorok számára is. A kormányzat támogatja a fiatalok foglalkoztatását és munkába állását, hiszen a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentességet élveznek – írja elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. 

Hasznos a fiataloknak, a társadalomnak, és még segít enyhíteni a munkaerőhiányt is, mi az?

A diákmunka számos előnyt tartogat nemcsak a diákok, hanem a vállalatok és az egész társadalom számára. Az a fiatal, aki dolgozik, megtanulja értékelni a pénzt, ezáltal pedig előbb tehet szert pénzügyi tudatosságra, mint azok, akik nem dolgoznak tanulás mellett. A jövedelmét elkölti, így a gazdaságnak is jót tesz. A pénzen felül ráadásul olyan készségeket sajátíthat el, mint például a csapatban dolgozás, felelősségvállalás, kreativitás, rendszerben gondolkodás és az alkalmazkodóképessége is fejlődik. 

A cégek számára az állami ösztönzők mellett is számos haszna van a diákok alkalmazásának. Amennyiben a diákokat iskolaszövetkezeten keresztül veszik fel, a kiválasztási folyamatra szánt erőforrásokat, mint például az adminisztratív és jogi költségeket megspórolhatja, hiszen ezek az iskolaszövetkezetet terhelik.

A vállalatok a diákmunkásként felvett pályakezdő munkatársból kinevelhetik a következő főállású kollégákat: ezáltal stabilabb, már betanult munkatársakat nyernek. 

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a diákok egyharmadát hívják vissza korábbi foglalkoztatóik, ugyanakkor a fluktuáció is magas a diákok körében. A diákmunkások között sok a be- és kilépés, ennek oka viszont lehet akár a tanulmányok befejezése. 

Össztársadalmi érdek, hogy minél több fiatal dolgozzon, ugyanis az Oeconomus tanulmánya szerint a hosszú távú fiatalkori munkanélküliség növeli a jövőbeli munkanélküliség kockázatát. 

A fiatalok munkába állását a magyar állam többféle módon segíti. Amellett, hogy a 25 év alatti munkavállalóknak 2022-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, 2013 óta Nyári diákmunka programot is hirdetnek. Ennek keretében bértámogatást nyújtanak a munkáltatóknak a diákok és hallgatók nyári foglalkoztatásához. 

Egyre több diák dolgozik 

Magyarországon a 15-24 éves korosztály foglalkoztatása jelentősen nőtt az utóbbi években a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023-as adatai alapján. Bár a fiatalok létszáma csökkent, a gazdaságilag aktív fiatalok száma emelkedett. 2022-ben közel harminc százalékuk dolgozott, míg 2009-ben csak 18,7 százalékuk. Ez azt mutatja, hogy a fiatalok egyre inkább részt vesznek a munkaerőpiacon.

A koronavírus-járvány hatására 2020-ban és 2021-ben is csökkent a fiatalok foglalkoztatási rátája. Nemzetközi jelenség, hogy a fiatal munkavállalókat súlyosabban érintették a világjárvány munkaerőpiaci hatásai. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2020-as felmérése alapján 18-29 éves fiatalok 17 százaléka veszítette el a munkáját, szemben a 30-39 évesek 11 százalékával.

Noha a dolgozó fiatalok aránya még mindig nem éri el a járvány előtti szintet, 2022-ben Magyarország a fiatalok körében a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkező országok között volt. A 10,6 százalékos magyar érték az EU-s átlagnál kedvezőbb értéket jelent. 

Mennyit keresnek a diákok? 

Az, hogy mennyit keres egy diák, nagyban függ az országrésztől, az iparágtól, és attól is, hogy kell-e az adott munkához tapasztalat. 2023 nyarán egy átlagos diákmunka óra 1700-2000 forint között alakul. Aki IT- vagy mérnöki szektorban dolgozik, akár 4000 forintos órabérrel is számolhat.

A mezőgazdaságban 1400 forintos, gyártásban, logisztikában, vendéglátásban és kereskedelemben 1600-1750 forintos, a call centerekben 2000 forintos átlagos órabérre számíthatnak a diákok. 

A legtöbbet Budapesten és a Balatonnál kereshetnek a diákok: Kelet-Magyarország és Budapest, illetve Észak-Dunántúl között átlagosan 200–300 forint a különbség az órabérek között. 

2022 nyarán 24,5 milliárd forint kifizetett bért keresett meg a 75 ezer munkát vállaló diák. Ők összesen 9 ezer cégnél, 16,2 millió munkaórát dolgoztak le. Az átlagos órabérük 1500 forint volt, ezzel átlagosan 325 ezer forintnyi nyári jövedelmet szereztek.