Lássuk be: egyik trend sem meglepetés, és nem is ebben az évben fognak alapjaiban megrengetni mindent. Az MI tavaly már felforgatta a világot, idén viszont a multimodalitással durranhat nagyot: a legfejlettebb modelleknek többféle bemenet adható meg, amelyre többféle (szöveges, képi, mozgóképes stb.) kimenettel állnak elő. 

Az oktatásban lassan kivitelezhető zéró bizalommal szintet lép az információbiztonság, míg a világjárvány miatti befektetéscunaminak köszönhetően továbbra is jól működik a hibrid- és távmunka. 

Még több mesterséges intelligencia

Egy éve alig beszéltek a generatív mesterséges intelligencia (MI) oktatási alkalmazásairól. Épp hogy útjára engedték a ChatGPT-t 2022 novemberében, és ugyan komoly potenciállal rendelkező új technológiának tartották, csak

kevesen gondolták, mennyire megváltoztatja az oktatást, ami a nyelvmodellek színrelépése után már nem az, aminek ismertük.

2024 valósága: a generatív MI-technológiák a terület összes szegmensében végérvényesen jelen vannak, az oktatási intézmények IT-vezetői stratégiákat dolgoznak ki a használatukról. Többek szerint proaktívan kell kezelni, és a multimodális generatív MI-n is túlra kell tekinteni.

Ha így állunk hozzá, nagyobb esélyünk lesz hatékonyan használni, és ellentétben a végítélet-látók mantráival, sokat segíthet az intézményi humán erőforrások eredményes kiaknázásában, az emberi munka minőségének javításában is.

Keith McIntosh, a virginiai Richmond Egyetem információs szolgáltatásainak alelnöke szerint a mesterséges intelligencia jövőjét illetően a generatív MI-nél többről van szó, és a felsőoktatásban ma már nincs olyan megbeszélés, hogy ne említenék meg a technológiát.

A diskurzus egyrészt a lehetőségekről, másrészt emberekről szól, mert sokban erős a nyugtalanság és a félelem az MI kezelésével, ellenőrzésével, irányításunk alatt tartásával kapcsolatban.

Oktatási intézmények technológiai vezetőinek mindkettőt figyelembe kell venni.

Intézményi szinten az általános alkalmazás mellett fokozatosan találják ki, tevékenységük hogyan gondolható újra a technológiával.

 A tanárok oldaláról indokolt a félelem, hogy túl rövid idő alatt túl nagy változások jönnek, és törvényszerűen rengeteg vita folyik a hogyan továbbról. Ugyanakkor a szakembereknek figyelembe kell venniük, hogy az intézményi működés és az adminisztráció, a diákokat segítő tevékenységek jelentős részében

a chatbotok a kérdések kilencven százalékát képesek megválaszolni.

Ezt az adottságukat botorság lenne nem kiaknázni, míg az ezekre a tevékenységekre fordított humán energiákat célszerű más területeken hasznosítani.

A nagy nyelvmodellek (large language models, LLM) közül első sorban az OpenAI GPT-technológiáját használják, igyekeznek az iskolák ökoszisztémájába építeni, hosszú évek alatt összegyűlt saját tartalmakon alapuló adataikkal együtt alkalmazni. Ez a kezdet, a kiindulási pont, az IT-részleg erre dolgoz ki felhasználási eseteket, hogyan legérdemesebb próbálkozni velük.

A munka komoly segítség intézmények tartalmaikon keresztüli, az új keretrendszerrel történő gyorsabb és célzottabb megismertetésében.

Hamarosan újabb viták merülhetnek fel a tanárok az MI-eszközök bevezetése utáni kényelemérzetéről, hogy a diákok mire, milyen saját célokra használhatják fel azokat, amikor az intézmény már nem képes ellenőrizni tevékenységüket. 

A feszültség jó ideig eltarthat, minden új technológia, például előbb a számoló-, majd a számítógépek bevezetésekor is így történt.

Eleinte megtiltották a diákoknak, hogy a lecke megírásához számológépet használjanak, mert csalásnak tartották.

Ma az MI-hez viszonyulnak így.

Ha az intézmények arra gondolnak, hogy mi lesz a végzős diákjaikkal: át kell gondolniuk az osztályterembeli tevékenységeket, hogy tényleg elsajátítsák az MI kezelését, ami kezdetben versenyelőnyt jelenthet számukra, később viszont komoly hátrány, ha nem ismerik a technológiát.

Nem az MI fogja elvenni a munkájukat, hanem az a személy, aki tudja, hogyan használja jobban az MI-t.

Ez 2024 és a közeljövő valósága, és nem a mesterséges intelligenciával való tényeket mellőző, fikciókon alapuló riogatás.

MI az oktatási gyakorlatban

Aki tudja kezelni, az sokkal eredményesebb: jobb minőséget állít elő, vagy ugyanazon a szinten háromszor gyorsabban készül el, mint az MI nélkül dolgozók.

– Találjuk ki, kié lesz a szerződés, ha én lapáttal ásom az alapokat, te meg hozol egy kotrógépet

– szemléltet az Irvine-i Kaliforniai Egyetem IT-alelnöke, Tom Andriola.

Párhuzama abszolút találó.

Egyelőre nem világos, hogyan befolyásolja az MI az oktatás egészét, de már most egyértelmű: egyes alkalmazásai megváltoztatják, hogy az intézmények miként segítik és mérik a diákok sikerét, hogyan végeznek kutastásokat, kommunikálnak jelenlegi és jövőbeli tanulóikkal stb.

Carianne Asberry, a Louisiana Állami Egyetem (LSU) diákja elmondta, hogy az MI folyamatosan az életünkbe integrálódik, ez alól az egyetemek sem kivételek. A hallgatók változatos formákban folytatnak interakciókat a mesterséges intelligenciával: kérdéseiket chatbotok válaszolják meg, MI által generált utasításokat kapnak, és tanulják, munkahelyeken hogyan dolgozzanak együtt az MI-vel.

A ChatGPT-hez bárki hozzáfér, szabadon használhatják információgyűjtésre. Hasznosnak és meggyőzőnek tartják, és örülnek, hogy nincs holtidő, bármikor rendelkezésükre áll, gyorsan és pontosan válaszol. Az egyetemen MI-vel működő oktatórendszert fejlesztettek, személyre szabott utasításokkal több tantárgyban az adott diákra alakítható a tanítás.

A diákok a rendszert segítőkésznek és hasznosnak tartják. Nagyra értékelik, hogy személyes szükségleteiknek megfelelő utasításokat kapnak.

Az LSU gépi tanulás, természetesnyelv-feldolgozás és számítógépes látás tanfolyamokat, órákat kínálva tanítja meg, hogyan fejlesszenek és alkalmazzanak MI-technológiákat. Az etikai vonatkozásokról, valamint felelős használatról szintén kapnak agytágítást, mint ahogy a munkahelyi közös tevékenységről, az ember-gép együttműködésről is.

„Az MI jövője itt kezdődik” – hirdeti a felsőoktatási intézmény a kapcsolódó stúdiumokat ismertető oldalán. A diákok mindent megkapnak, ami a technológia sikeres későbbi használatához kell.

Cayden McMillian, az Észak-Karolina Egyetem (Greensboro) hallgatója arról beszélt, hogy szinte az összes egyetemista, főiskolás hallott az MI-ről, sokuk napi szinten használja is.

Ha választ keresnek valamire, először inkább a ChatGPT-hez fordulnak, mint a Google-hoz.

Az OpenAI botja gyorsabb, pontosabb és részletesebb válaszokat ad kérdéseikre, nem kell tíz különböző honlapra menni értük. Hónapok óta nem használja a Google-t, mert a ChatGPT mindig jobban válaszol.

Az egyetem 2020-ban egy Minnie nevű saját chatbotot vezetett be, McMillian szerint minden felsőoktatási intézménynek, sőt, a közép- és általános iskoláknak is meg kellene fontolnia a fecsegő botok telepítését, mert bebizonyosodott: tényleg segítik a diákokat.

Felsőoktatási intézményekben sokféle feladatot kell végezni: jelentkezési lapokat kitölteni, pénzügyi információkhoz hozzáférni, megszerezni az órabeosztást.

Chatbotokkal gyorsabban és hatékonyabban megy: hamarabb jönnek és pontosabbak a válaszok, nem kell feleslegesen tanszékeket hívogatni, napokig várni, míg valaki reagál az e-mailünkre. McMillian több kérdést tett fel az egyetem chatbotjának az órákról, és egy percen belül mindegyikre választ kapott.

Az egyetemen az MI-t egyelőre elsősorban chatbot formájában használják, de McMillian szerint oktatórendszerekhez szintén kellene alkalmazniuk, mert sajnos gyakori a tanárhiány, nincsenek elegen a diákokhoz.

Azt is hozzáfűzte, hogy intézményének a jelenleginél többet kellene használnia a mesterséges intelligenciát, mert a technológia sokféleképpen átalakítja az oktatást, és az oktatási intézmény iránti érdeklődést is képes felkelteni, növelni.

A zéró bizalom elve érvényesül az információbiztonságban

Az információbiztonság a számítástechnika tanításának kezdete, de legkésőbb az internet elterjedése óta folyamatosan az oktatástechnológiai prioritások közé tartozott, 2024-ben sem lesz másként.

Kezd elterjedni a „zéró bizalom” (Zero Trust, ZT) gyakorlata, kérdés, megvalósítható-e sikeresen oktatási környezetben.

A ZT lényege, hogy senkiben sem szabad megbízni a hálózaton kívül és belül. Kötelező a hitelesítés, ha valaki hozzá akar férni a hálózati forrásokhoz.

Hét pilléren alapul: felhasználó, eszköz, hálózat és környezet, alkalmazás és munkaterhelés, adatok, alkalmazás és kivitelezés, láthatóság és elemzés. Mindegyikhez bizonyos feltételeknek és céloknak kell teljesülniük, különben nem valósítható meg a ZT. 

A koncepcióval járó újabb biztonsági szint bevezetése, használata bebizonyította: megelőzhetők vele adatlopások. Alkalmazásakor arról a nyugtalanító tényről se feledkezzünk meg, hogy mai technológiákkal tizenegy másodperc alatt kivitelezhető egy támadás.

Oktatástechnológiai szakemberek elmondták, hogy a ZT óriási lehetőség, megvalósítása viszont hosszú ideig eltarthat: mielőtt tényleg látjuk az előnyeit, a termékeknek be kell „érniük”, a szervezeteknek ki kell találniuk a legeredményesebb implementálási módszereket.

MI-párhuzam: a ZT-nek is technikai és gondolkodásmódbeli „ellenszéllel” kell szembenéznie.

Az eszközkészletek megváltoztatásához előbb persze a gondolkodásmódnak kell megváltoznia. A technológiákat mindig ki fogják találni hozzá, mentalitásokon, berögződéseken viszont nehéz változtatni.

Az erős ellenszelet azonban nemcsak a berögződések, hanem – még inkább – a negatív szereplők közössége „fújja.” Egyesek minden nap ki akarnak szedni belőlünk valamit, amivel aztán ártanak is nekünk. A ZT felé tett minden egyes lépés ellenük irányul, és telepítsünk bármit is, igyekeznek megtalálni az új eszközök gyenge pontjait – ráadásul most már a legfejlettebb MI-technológiák is a rendelkezésükre állnak.

Jobban és gyorsabban használják a mesterséges intelligenciát, mint az oktatási szakemberek, diákok, tehát komoly előnyben vannak. A ZT megvalósítása ezért is lesz hosszabb, mint szeretnénk.

A kivitelezés problémája részben az elnevezésben is rejlik. A „zéró bizalom” nem hangzik barátságosan, holott a mélyben egyre több lépésünket irányítja, és

egyre többen belátják, hogy az oktatási rendszerek, hálózatok kívánt biztonsági szintje csak ezzel a stratégiával érhető el. 

McIntosh elmondta: nincsenek végtelen erőforrásai, a cyber-felelősségbiztosítás bevezetésével viszont valamennyivel mégis rendelkezik, és a ZT felé történt elmozdulásuk is összhangban van biztonsági modelljükkel (amelynek immár a harmadik módosításánál tartanak).

Eközben a külső nyomás szintén nő: lassan mindenhol elvárás, majd követelmény lesz a ZT. Megvalósításával a biztosítási árak ráadásul viszonylag alacsonyan tarthatók.

Hibrid- és távmunka

Úgy tűnik, hogy a Covid-19 alatt elterjedt hibrid- és távmunka az enyhe visszaesés ellenére a felsőoktatásban is megmarad, szignifikáns mértékben nem esik vissza.

A munkavégzésnek ez a formája viszont az eszközök és hálózatok, és elsősorban a dolgozók a korábbitól eltérő alkalmazását igényli.

Több felsőoktatási intézményben dolgoznak a hatékony alkalmazáshoz szükséges irányelveken és folyamatokon, a hibrid- és távmunkavégzés lehetőségével kapcsolatos képzéseken.

Alkalmazotti és vezetői szinten eltérő kompetenciákra van szükség. Egyes szabályozásoknak és eljárásoknak az alkalmazottra, másoknak a vezetőre kell vonatkozniuk. Amennyiben továbbra is otthonról akarnak dolgozni, ismertetni kell velük a kötelezők listáját.

Az egyik legnagyobb kihívás a rendszerekhez való hozzáférés.

Mivel egyre többen használnak virtuális magánhálózatot (VPN-t – a technológián a világjárvány alatt sokat finomítottak, újítottak), elvileg – legalábbis kezdetben – garantált a biztonság.

De például hogyan használják a kettős hitelesítést, hogyan tartsa a távoli felhasználó biztonságilag is naprakészen az összes eszközt? Elvégezheti-e ő a frissítéseket, vagy mi tegyük központilag? Az utóbbi esetben hogyan oldjuk meg technikailag, logisztikailag?

A Covid éveiben világszerte óriási összegeket fektettek a hibrid- és távmunkát támogató technológiákba (VPN, kétfaktoros hitelesítés stb.). Ezért is lehetséges, hogy bárhonnan bejelentkezhetünk, biztonságosan használjunk a földkerekség másik feléről belső hálózatokat.