Nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos országában, például az Egyesült Államokban is több felsőoktatási intézmény megkurtított költségvetéssel vágott neki a 2024-es évnek.

Következményként csökkenteniük kell a kiadásokat, és sajnos más takarékossági intézkedések is éreztetik majd nem éppen áldásos hatásukat. Ilyen esetekben

az oktatási célokra használt technológiák a megszorítások legfőbb elszenvedői közé tartoznak. 

Csak egy kicsit menjünk vissza az időben, és rögtön látjuk: nem mindig volt ez így, sőt, a jelen éles ellentéte a Covid-19-es időknek, amikor az intézmények folyamatosan öntötték a pénzt a high-techbe, hogy ellensúlyozzák a világjárvány okozta súlyos kieséseket.

Akkoriban szinte mindenki a távoktatásban látta a jövőt.

Szövetségi és állami kormányok egyaránt támogatták a vásárlásokat, azóta viszont a legtöbb kormányzati program e célra szánt forrásai elfogytak.

A Covid és a pénzügyi válság oktatási valósága

A pénzügyi válság az IT-irodákban is érezhető. A távoktatás elterjedésével és az otthonról dolgozó személyzet számának növekedésével ezeket az irodákat egyrészt kisebb létszám, másrészt egy csomó új technológia hiánya jellemzi.

A kiadásokat csökkentő, a vásárlásokat abbahagyó vagy lassítani akaró intézmények (pláne, ha a technológiákhoz kevéssé értő személyek a vezetők) ugyanis gyakran pont az infokommunikációs részleggel, például

az új eszközök számának erős korlátozásával kezdik a spórolást.

Segíthet rajtuk, ha nagyobb a rálátásuk az erőforrások elérhetőségére, mert így előnyösebb hardver- és szoftverbefektetéseket hajthatnak végre. A Covid-19 alatti amerikai egyetemi infokom-vásárlások tapasztalata: ha nagy a forráshiány, ha nehéz beszerezni gépeket, megnő az egyre nagyobb átláthatóság iránti igény.

Egy amerikai felsőoktatási intézményekben végzett 2022-es felmérés alapján az ellátási lánc problémái miatt a megkérdezettek 96 százaléka késve kapta meg a megvásárolt terméket, berendezést. 84 százalékuk késve tudta telepíteni, bevezetni azt.

75 százalékukban a késés következményeit tetten lehetett érni a projekttervezésben, 65 százalékuk fennakadást tapasztalt eszközök életciklus-javítási ütemtervében.

Furcsa helyzet állt mára elő: felsőoktatási intézmények a világjárvány alatt az ellátási lánc akadozása miatt szenvedtek az eszközhiánytól, a kínálat nem elégítette ki a keresletet, most viszont sokkal prózaibb ok akadályozza őket új technológiák vásárlásában:

egyszerűen nincs rá anyagi keretük, mert elfogyott az erre a célra szánt pénz.

Az ellátási lánc akadozása jóval kevesebb problémát okoz ma, mint 2020 és 2022 között.

Nyilvánvalóan az összes intézmény örülne, ha a legújabb és legjobb desktop-, laptop- és tablet-gépek rendelkezésükre állnának, személyzetük használná őket. Információbiztonsági, az alkalmazottak elégedettsége és az új munkaerőfelvétel szempontjából egyaránt hasznos lenne, a valóság viszont sokkal sanyarúbb.

Ha az intézményeket vásárlásaik korlátozására ösztönzik, új technológiák beszerzése helyett azzal kell számolniuk, ami eleve a rendelkezésükre áll.

Szomorú, de egyáltalán nem meglepő, hogy ez történik.

Közben ráadásul újabb probléma merül fel: a gépek öregek, alkatrészeik egyre gyatrábban működnek, megy a toldozgatás-foltozgatás, a technológiai fejlődés hátrahagyta őket. Kevesebb dolgot képesek kezelni, mint amennyit kellene, ráadásul nagyon vigyázni kell velük.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az intézmények semmit nem tudnak tenni, csak mást és másként, például többet kihozni a meglévőkből, meghosszabbítani az élettartamukat.

Négyféleképpen lehetséges.

Leltár

Elsőként ismerjük meg a rendelkezésünkre álló eszközkészletet. 

A felsőoktatási intézmények belső hálózatain eddig is sok gép folytatott interakciókat egymással, a Covid-19 alatt pedig a rendszerekhez adott mobilkészülékekkel tovább nőtt a számuk.

Alkalmazottaik és a diákok bárhonnan használni tudták. Most, hogy túl vagyunk a pandémián, sok intézmény azzal a kellemetlen ténnyel néz szembe, hogy egyre kevésbé képesek kezelni a megnövekedett hálózati terhelést, túl sok a rákapcsolódó eszköz, valamit pedig kell tenniük velük.

Az eszközkezelési szolgáltatások óriási segítséget jelenthetnek, és a gépek életciklusának maximalizálásával komoly hasznot hozhatnak.

Az olyan általános irányelvek, mint például gépek kivonása a forgalomból meghatározott időszakig tartó használat után, nem kifejezetten kreatív gondolat, és nem is számol azzal az egyértelmű ténnyel, hogy

öregebb technológiák is jelenthetnek értéket.

Az életciklust meghosszabbító módszerek minimálisan sem működnek, ha nem vagyunk tisztában az intézmény IT-részlege által használt eszközparkkal, valamint, hogy mire is képesek azok egyáltalán.

Azokon az egyetemeken, főiskolákon, ahol a PC-k adják a számítógépes környezet zömét, a Windows 10 közelgő leállásával és az oktatási intézményeknek új információbiztonsági megoldásokat kínáló 11-re való átállással már elkezdték figyelembe venni, mijük is van.

A Windowsra vonatkozó felkészültségi értékelés mindazok rendelkezésére áll, akiknek van Microsoft Végpont Konfigurációs Menedzserük és Microsoft Intune-juk (felhőszámítás-alapú egyesített végpontkezelési szolgáltatások). Mindkettő segítséget nyújt az intézeti eszközkészlet kezelésében, leltározásukban, illetve megállapítani, milyen gépek működnek majd Windows 11-el, melyeket kell mással helyettesíteni.

Az eszközkezelés és leltározás az oktatási intézményeket abban is segíti, hogy folyamatosan naprakészek legyenek a szoftverfrissítésekkel és -javításokkal kapcsolatban.

A gépeket így nehezebb megtámadni, jobban ellenállnak minden betörési kísérletnek, tehát tovább is élnek. Sikeres hackertámadásokkal ugyanis egyértelműen csökken a használati idejük, azaz hamarabb kukázhatók.

Biztonság, védekezés

A második lehetőség, ha meglévő gépeinket nemcsak egyféleképpen igyekszünk védeni. 

Az utóbbi évek, évtizedek negatív tapasztalatai, a sok hackertámadás, mindenféle vírusok, például a „népszerű” zsarolóvírusok, trójaiak és más behatolás következményeként az oktatási intézmények egyre átfogóbb megoldásokban gondolkoznak, hogy elkerüljék a bajt.

Ha mégsem sikerül, akkor a negatív hatások egyikeként

csökken eszközeik élettartama, vagy akár használhatatlanná válnak. 

A meglévő gépek fizikai védelme is fontos, ami sokféle megoldást jelenthet, kezdve a fizikai biztonságot célzó opciók bevezetésétől, például hozzáférés-ellenőrzések helyszíni kidolgozásától a sérüléseket megelőző védőeszközök vásárlásáig, vagy törés, javítás elleni garanciákba fektetésig.

A hozzáférés helyszíni ellenőrzésének célja, hogy korlátozza az eszközöket helyben használó személyek számát – tényleg csak azok dolgozhassanak rajtuk, akiknek szükséges.

A védelem bevett módszere biztonsági kamerarendszerek kiépítése.

Elsőre ez ugyan költséges, viszont hosszútávú befektetés, és a későbbiekben mindig nyílik lehetőség a frissítésekre. Az innovatív hozzáállásáról ismert Maryland Egyetem például tavaly újította fel a rendszerét: mintegy kétszáz kamerát telepítettek, hogy a bejáratoktól kezdve, a kampusz összes fontos és kockázatot jelentő helyszíne folyamatos megfigyelés alatt álljon.

A kamerákat a Verkada Command platformja, egy felhőszámítás-alapú videókezelő rendszer kapcsolja össze. Az újításra biztonsági problémák miatt került sor.

A meghibásodott, külső támadások miatt korlátozottan használható eszközök zavarják a tanulási élményt és lerontják az adott oktatási intézmény értékelését. 2022-es jelentésében, az EDUCAUSE arról számolt be, hogy az előző tanévben a válaszadók 77 százaléka egy vagy több technológiai problémával szembesült, 51 százalékuknak pedig stresszt okoztak a problémák.

Technológiavédelmi tervekkel a gépek tovább működtethetők, az érintett intézmények pedig úgy érzik, jobban megtérülnek infokommunikációs befektetéseik.

Asztali gépek virtualizációja

A desktop virtualizációs megoldások megismerése a harmadik lehetőség.

Lényege: a felhasználó gépe valójában valahol egy adatközpontban fut egy szerveren, virtuális gép formájában. A gépnek csak a képét látjuk, például vékonykliens segítségével (minimális eszközökkel rendelkező kliens, azaz olyan, távoli szolgáltatóhoz hozzáférő számítógép, vagy azon futó program, amelyet számítógép-hálózathoz tartozó másik számítógép, a kliens nyújt).

Az eljárás nagymértékben megkönnyíti a gépek karbantartását. 

A virtuális asztali (desktop) infrastruktúra bevezetési, telepítési költségei ugyan magasak lehetnek, hosszú távon azonban megtérül a befektetés, mert a régi gépek a virtualizációnak köszönhetően tovább működnek.

Mit is jelent ez pontosan?

Azt, hogy működő billentyűzettel és kijelzővel, megbízható internet-kapcsolattal, webes böngészővel és mérsékelt számítási kapacitással rendelkező bármely eszköz jóval tovább használható marad.

Persze legalább annyi számítási kapacitással kell rendelkeznie hozzá, hogy desktop virtualizációs program fusson rajta. Ha ez megvan, sokkal később „vonul vissza”, mint a program nélkül.

Minél nagyobb a géppark, annál kifizetődőbb a befektetés.

A virtualizáció azonban sok mozgó alkatrésszel jár, így különösen ajánlott megbízható technológiai partnerrel együttműködni, máskülönben nem értünk semmit a telepítésből, és gyakoribbak lesznek a meghibásodások.

Tolvaj szarkák

A negyedik lehetőség: bizonyosodjunk meg, hogy leltárba vett eszközeink tényleg a mienk is maradnak.

Egy gép élettartama (eredeti tulajdonosa számára mindenképpen) a legbiztosabban úgy rövidül le, ha eltűnik, például egy alkalmazott távozik az intézményből, és magával viszi mondjuk az egyik laptopot.

Azokban az esetekben, amikor főiskolák és egyetemek nem képesek megfelelően kezelni, nem látják át teljes eszközkészletüket, alkalmazottak vagy volt alkalmazottak könnyedén letörölhetnek mindent a gépről, ezáltal az intézmény költségén simán hozzájuthatnak például majdnem teljesen új MacBookhoz.

Szerencsére ma már bőven rendelkezésre állnak az ezt megakadályozó technológiák, például a Microsoft Windows Autopilot. Az Autopilot mind a Windows 10, mind a Windows 11 operációs rendszer része, legfontosabb tulajdonsága, hogy a gépet hozzákapcsolja az intézményhez.

Az eszközt üzemeltető bármely személynek intézményi hitelesítő adatokra van szüksége, különben problémákkal szembesül. 

Apple-környezetben az Apple School Manager tölt be hasonló funkciót. A School Manager és az Autopilot a legtöbb mobileszközt kezelő platformba integrálható, tehát széleskörű védettséget adnak jogtalan hozzáférések, eltulajdonítások ellen.