A Worldcoin a San Francisco- és Berlin-székhelyű, többek között az OpenAI-vezérigazgató, Sam Altman által 2019-ben alapított biometrikus kriptovaluta-projekt.

Többmillióan regisztráltak már rá, lényege, hogy

biometrikus azonosítással – íriszszkenneléssel – és decentralizált blokkláncon tárolt kódokkal igazolja a felhasználó digitális személyazonosságát.

2023. július 24-én indították el: sokak szerint a technológia az összes többi kriptocucchoz hasonlóan visszaélések sorával jár majd, mások azonban rendkívül értékes biztonsági eszközt látnak benne.

Biometria gyorstalpaló

A Worldcoin ugyan egyetlen tizennyolc év alatti személy számára sem érhető el, a biometrikus lehetőségek azonban nagyon is léteznek számukra, és a kriptoeszköz esetében sem lenne meglepő, ha beszivárogna az általános, és még inkább a középiskolákba. 

A biometria átírhatja ezeknek az intézményeknek, a K-12 oktatásnak a személyiségi/magánjogi (privacy) és biztonsági stratégiáját,

új kérdéseket vethet fel.

Az oktatási szakemberek elismerik, hogy más megközelítésekkel, például a jelszavakkal összekombinálva, nagyon sok esetben kifejezetten előnyös biometrikus módszereket használni. 

Biometrikus azonosításnak az ember fizikai és viselkedésbeli karaktervonásait azonosító/hitelesítő céllal mérő és elemző számítógépes eljárásokat nevezzük.

A hitelesítés azt is jelenti, hogy az engedély nem ruházható át másra. Két típus különböztethető meg: fizikai jegyek (ujjlenyomat, kéz, írisz, retina, arc) és viselkedésjegyek (hang, testtartás/mozgás, aláírás, egyéb kombinált eljárások) alapján történő azonosítás.

A rendszer a következőképpen működik: a felhasználó egy vagy több fizikai és/vagy viselkedésjegye alapján regisztrálja magát. Az információt algoritmus dolgozza fel, elkészíti a minták digitális reprezentációját, ami adatbázisba kerül. A biometrikus adatok felvétele minden használatnál szükséges.

Az azonosítás a szenzor megérintésével, nevünk kimondásával stb. történik. Miután a rendszer digitális mintává alakította a bemenő információkat, összehasonlítja az adatbázisban lévőkkel és megállapítja, hogy az új megegyezik-e, illetve hány százalékban egyezik meg a régiekkel.

A legtöbb esetben, például ujjlenyomatnál a felhasználók és az adminok tudják, hogy a tárolt és elemzett adat nem a biometrikus adataink tényleges előállítása, hanem azokból elvonatkoztatott, nem megosztott statisztikai mérések. Nem a valódi ujjlenyomatunk, hanem az azon alapuló, generált alfanumerikus kód.

A személyiségi jog szempontjából kiemelten fontos ez a megkülönböztetés.

Rosszfiúk viszonylag keveset tehetnek az ujjlenyomat kódjával, az ujjlenyomatról vagy az arcról készült valódi képpel viszont annál többet és ártalmasabbat.

Kockázatos arcfelismerés

Az új biometrikus lehetőségek iránti érdeklődés folyamatosan nő, egyes iskolák pedig igyekeznek korlátozni például az egyre vitatottabb, sok félreértésre és tévedésre okot adó arcfelismerésen alapuló technológiák használatát. New York állam oktatási minisztériuma a közelmúltban az összes általános és középiskolákban betiltotta a használatát.

Más biometrikus megoldások viszont mindaddig maradnak, amíg a magánéletet, a személyiségi jogokat nem veszélyeztetik. 

Máshol az iskolák a hang- vagy a járás-, az írisz- vagy a retinafelismeréssel, vagy éppen a DNS-szekventálással ütközhetnek problémákba. A K-12 személyiségjogi szószólói szerint e technológiák használata ugyanis negatív hatással lehet a diákok magánadataira, azok védelmére.

Mások kivárnak mindaddig, amíg nem rendelkeznek megfelelő információmennyiséggel a hatásokról, és míg meg nem értik az új megoldások tágabb vonatkozásait.

Az adatvédelmi aggályok ellenére az ebédidőben használt ujjlenyomat-szkennerektől kezdve az oktatási intézmény területén tartózkodókat azonosító arcfelismerő kamerákig sok iskola a biometria egyre szélesedő skáláját alkalmazza.

Míg egykor kizárólag az ujjlenyomat- vagy a szemszkennelésre vonatkozott, addig ma már a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia biztonsági alkalmazásaival, a személyazonosság online ellenőrzése és hitelesítése iránti igény növekedésével, biometrikus eszközök és felhasználási módok új generációja jelent meg. 

Segítő biometria

Gary Hough nyugat-virginiai iskolafelügyelő szerint abszolút tisztában vannak a biztonság iskolarendszerükben játszott szerepével, és minél több technológiával, kütyüvel rendelkeznek, annál jobban érzik magukat.

– A biometria megvédi a diákokat, a rendszerekbe épített kontrollmechanizmusokkal pedig megoldható, hogy az információ csak megadott irányokba áramolhat

– hangsúlyozza. 

Körzetében közel kilenc esztendeje használnak a tanároknak és más alkalmazottaknak az intézményekbe könnyebb bejutást biztosító ujjlenyomat-olvasót. Az arcfelismerő funkcióval is rendelkező Verkadia megfigyelőkamerák telepítését két éve kezdték el – a funkció alkalmazása nélkül.

Lépésről lépésre haladnak.

Cyberbiztonsági szakemberek viszont a biztonsági kockázatokra figyelmeztetnek, az iskoláknak a biometrikus technológiák – és a mesterséges intelligencia – általános használata előtt, először azokat kellene megérteniük.

MI és biometria konvergenciája a tanításban és a tanulásban egyaránt segít: különösen a távoktatásban, a részvétel követésében, a tartalmak, leckék iránti érdeklődés mérésével lehet hasznos.

Idővel talán a biometrikus kriptovaluta-használathoz is megkapják legalább a középiskolák az engedélyeket.