Az infokommunikációs technológiák által támogatott digitális tanulás a diákoknak valamilyen szintű kontrollt biztosít a tanulás ideje, helye, módja és ritmusa felett. Az idő és a hely arra vonatkozik, hogy a tanulás nem korlátozódik többé az iskolai napra, tanévre, osztályteremre, hanem az internet és a rákapcsolódó eszközök elterjedésével a diákok bármikor, bárhol tanulhatnak.

Az interaktív és a diákhoz alkalmazkodó szoftverek lehetővé teszik, hogy saját egyéniségüknek megfelelő módon, személyesebben tanuljanak, az oktatás már nem csak a tanár által alkalmazott pedagógiai módszerekből áll.

A valósidejű adatokat szolgáltató technológiák lehetővé teszik, hogy az oktató hozzájusson a diákra vonatkozó, szükséges infókhoz, és ezekk alapján mindenkit egyedi igényeinek megfelelően segítsen. A ritmusban szintén jobban érvényesülnek az egyéni szempontok, a tanulás nem korlátozható többé az egész osztály tempójára. A technológiákat használva mindenki rájön, neki személyesen mi a legjobb, melyik tantárggyal mennyi időt kell eltöltenie.

A tapasztalatok alapján a digitális tanulás akkor működik legjobban, ha kiegészíti a szemtől szembenit: megerősíti, elmélyíti az osztályteremben összeszedett ismereteket. Szó sincs arról, hogy az új leváltaná a régebbit.

Ártalmatlan veszélyek

Előnyei mellett megvannak a maga – nemcsak elméleti – veszélyei is. Az ártalmatlan figyelemeltereléstől az online zaklatásig, internetes ragadozókig széles a skála, de egyik sem jelenti azt, hogy a digitális tanulással fel kéne hagyni. A szereplőknek meg kell tanulniuk együtt élni a veszélyekkel, kezelni, megszelídíteni azokat. A kockázatok és a biztonság közötti egyensúly megteremtése a cél.

A figyelemelterelés a legáltalánosabb veszélyforrás, amikor óra közben a diák nem az ottani tevékenységben vesz részt, hanem például böngész, játszik a világhálón, vagy valamelyik közösségimédia-oldalon keresgél. Ha gyakorivá válik, negatívan befolyásolhatja a teljesítményt, romlanak a jegyei.

Internet-hozzáféréssel bárki szinte bármilyen tartalmat, hasznosat és károsat is elér. A mindenféle anyagoknak való kitettség negatívan befolyásolja a gyerekek lelkét és fejlődését.

Zaklatók, ragadozók

Az online zaklatás az előző kettőnél összehasonlíthatatlanul súlyosabb. Szinte bármilyen platformon megtörténhet: közösségi médián, üzenetküldő alkalmazáson, megosztott dokumentumokon, játékokon és fórumokon egyaránt jöhet a támadás, amely komoly pszichológiai és érzelmi következményekkel lehet a diákra.

Az USA Nemzeti Zaklatás Központjának statisztikái alapján minden öt tinédzserből egy érintett benne, vagy ő volt az áldozat, vagy a zaklató, esetleg tanú (leggyakrabban az első eset áll fenn).

A nemek közötti különbség beszédes: a lányok huszonnégy, a fiúk tizenhét százaléka élte már át, fizikai erőszaknál viszont fiúk voltak gyakrabban áldozatok: hat százalékukat, a lányok négy százalékát támadták meg az offline térben. A zaklatást átéltek negyvenegy százaléka szerint lesz még hasonló az életükben.

Az online ragadozók a zaklatóknál is súlyosabb kategória. Elsősorban fizikai kapcsolatot akarnak kiépíteni a tanulókkal: a világhálón kezdik, ám a zaklatóknál gyakrabban próbálják a fizikai térben folytatni, és ha sor kerül rá a találkozásra, akkor fűt-fát beígérnek.

A támadást ugyanazokról az internetes terekről indítják, mint a zaklatók, de kitartóbbak. Azért szeretik ezeket a közegeket, például a játékokat, mert leendő áldozatukkal úgy kerülnek kapcsolatba, hogy senki sem figyel fel rájuk. Az online ragadozó-viselkedés szerencsére az esetek zömében nem vezet offline kapcsolathoz.

Adathalászok akció közben

Az adathalászok és a csaló webhelyek szintén komoly veszélyforrások. A Microsoft szerint a bűnözők legális felhőszámítás-platformokon tárolt rosszindulatú alkalmazásokat használva, férnek hozzá szervezetek felhőszolgáltatásaihoz, adataihoz.

Ezek a szervezetek egyre gyakrabban oktatási intézmények. Támadásnál tanárok vagy iskolai rendszergazdák véletlenül engedélyt adhatnak a rendszereik kiaknázására felhasználható alkalmazásoknak, például diákok személyes adataihoz is hozzáférhetnek.

Még egyszerűbb, de valamivel nagyobb a lebukás esélye, ha az adathalász sima e-mailt küld a diáknak, aki gyanútlanul rákattint az abban megadott kamu honlapra. Személyes infók eltulajdonításától a személyiség-lopásig, az iskolai hálózat leállásáig változatosak lehetnek a következmények.

A nem engedélyezett hozzáférés megadása szintén gyakori. Ha a diákok nem gondoskodnak készülékeik, fiókjaik biztonságáról, a réseket kihasználó illetéktelenek személyes információkhoz és az iskolával kapcsolatos adatokhoz férhetnek hozzá, amelyeket a későbbiekben bármilyen célra felhasználhatnak.

Védekezési módszerek

Ideális esetben a diákok attól a pillanattól kezdve tanulnak a digitális veszélyekről, mihelyst elkezdenek internet-hozzáféréssel rendelkező számítási eszközt használni. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia szerint az intézményeknek már az óvodai és az általános iskolai első osztályos tantervbe is integrálniuk kellene a digitális állampolgárságot. 

A szervezet tanácsa, hogy tanítsák meg a gyerekeknek az online és offline tevékenységek közötti különbségtételt, értsék meg a magánszféra, a privacy fontosságát és támogassák a digitális környezetben folytatott felelős kommunikációt. Egyes iskolák tantervében egyébként szerepel már a digitális állampolgárság, a Covid-19 óta ugrásszerű a növekedés.

Valamivel idősebb diákoknak pedig a mélyhamisítványok, azaz a kamuképek (deepfakes) és a félretájékoztatás, a megtévesztő és hamis információk felismerését kellene megtanítani – javasolja az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia.

Figyelembe véve a közösségi médiumok gyakori használatát, a tartalmak hitelességének kritikus értékelésére kell ösztönözni őket. Egy döbbenetes statisztika: az Egyesült Államokban a közösségimédia-felhasználók hetvennégy százaléka belefut hamisként címkézett tartalomba. Ezek ráadásul csak a felcímkézett, tehát hitelesített kamu infók.

Minél fiatalabban megtanulják a diákok, hogyan kezeljék a digitális tanulással járó veszélyeket, annál jobban fel lesznek vértezve a jövő információbiztonsága, de inkább annak hiánya miatti problémákra.