Az Eurostat minden évben felmérést készít az élethosszig tartó tanulásról: ilyenkor azt vizsgálják, hogy a 25 és 64 év közötti korosztály hány százaléka vesz részt valamilyen felnőtt képzésben az európai országokban.

Kiderült: Magyarország az előkelő tizedik helyen áll.

A 2022-es évről szóló statisztikák szerint ugyanis hazánkban a felmért korosztály 7,9 százaléka képezi magát valamilyen területen.

Magyarországot Lengyelország, Románia, majd Horvátország követi, a legrosszabbul Szerbia teljesített. Első helyen Svédország áll, ott a felnőttek 36,2 százaléka tanul, őket követi Dánia, Hollandia és Finnország. 

A felnőttkori tanulás minden céltudatos tanulási tevékenységet magába foglal, legyen az formális vagy informális – a lényeg, hogy a célja az, hogy a résztvevők tudását, készségeit és kompetenciáit fejlesszék. Tehát a tanulás szándéka vagy célja különbözteti meg ezeket a tevékenységeket a nem tanulási tevékenységektől, például a kulturális vagy sporttevékenységektől.

A felnőttkori tanulás nem csak agyunk edzésben tartása miatt fontos, de a munkaerő-piacon tapasztalható digitalizáció és automatizálás szempontjából is már-már elengedhetetlen. A dolgozóknak ugyanis alkalmazkodniuk kell az új technológiákhoz, és új digitális készségeket kell elsajátítaniuk.

Sőt, az is előfordulhat, hogy teljesen át kell képezniük magukat, mivel egyes szakmák a technikai fejlődés miatt idővel megszűnnek majd.

A felnőttkori tanulás javíthatja a foglalkoztathatóságot, ösztönönzi az innovációt, biztosítja a társadalmi megbecsültséget, és csökkenti a digitális készségek terén fennálló szakadékot.

A felnőttkori tanulás fontosságát tükrözi az az uniós szintű célkitűzés, hogy 2030-ra az összes felnőtt legalább 60%-a vegyen részt valamilyen képzésben.