A felsőoktatási rangsorok azért születtek, hogy a továbbtanulókat segítsék a számukra megfelelő intézmény kiválasztásában. Az elmúlt évtizedekben egyre több toplista látott napvilágot, ezzel párhuzamosan a kritikák száma is nő.

A Magyar Nemzeti Bank Intézet honlapján arról lehet olvasni, hogy a három legrégebbi és legtekintélyesebb nemzetközi egyetemi rangsor a Quacquarelli Symonds (QS), a Times Higher Education (THE) és az ARWU (Academic Ranking of World Universities). Ezek a rangsorok a legfontosabb információs bázisok az intézmények összehasonlítása során.

Ugyanakkor egy laikus embernek – az egyetemre készülő diákok szülei alapvetően ilyenek - igencsak nagy kihívást jelenthet a különböző rangsorolási formák közötti kiigazodás. Roppant nehéz eldönteni, hogy melyik nemzetközi listának lehet hinni.

Két példa. A The London School of Economics and Political Science: 49. helyen szerepel a QS listán, míg 27. a THE ranglistáján, az ARWU-nál pedig a 151-200. hely között van feltűntetve. A másik: a University of California, Berkeley: 30. helyen szerepel a QS indikátorai alapján, míg hetedik a THE és ötödik az ARWU ranglistáján. Azaz, az egyiken szinte dobogós az egyetem, a másikon harmincadik.

Az is sokatmondó, hogy 2021-ben a világ legjobbja a QS szerint az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) volt, míg a THE rangsora alapján az angol University of Oxford, az ARWU-nál pedig a szintén amerikai Harvard University nyert. Azaz a különböző rangsorok között látványosak a különbségek, így roppant nehéz a választott egyetem teljesítményének objektív megítélése.

A nemzetközi egyetemi rangsorok értelmezésekor tehát fontos szemügyre vennünk az adott rangsor összeállításának módszertanát. A szempontok ismerete megkönnyítheti az egyes intézmények megítélését, s így a számunkra ideális egyetem kiválasztását. A magyar egyetemek rendszeresen közzéteszik listás helyeiket – elsősorban akkor, ha előreléptek.

Egy kategóriát javítva tavalyi eredményén az Eötvös Loránd Tudományegyetem az előkelő 501-600. kategóriába került az ARWU idei egyetemi rangsorában. Hazákból egyébként még három egyetem került be a világ legjobbjai közé, a Semmelweis Egyetem a 601-700-as, a Szegedi Tudományegyetem a 701-800-as, míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 901-1000-es csoportba jutott.

A lista élén tavalyhoz képest nem történt változás: az első tíz helyen most is ugyanaz a nyolc amerikai és két angol egyetem osztozik, a dobogóra pedig sorrendben idén is a Harvard, a Stanford és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) állhatott fel.

Az ARWU rangsort a felsőoktatási szakma évek óta a legmegbízhatóbb értékelések között tartja számon. A vizsgált 2500 intézmény közül minden évben az első ezer kerül fel a listára - egyértelműen az ARWU a leginkább kutatásorientált lista. Az ARWU a kutatási eredményeket a Nature and Science folyóiratokban az elmúlt öt évben megjelent cikkek számával, valamint az azokra hivatkozott tanulmányok számával méri.

A laikusok számára is érthető és átlátható mutatóként a Nobel-, Abel-, Fields- és Wolf-díjas volt hallgatókat és oktatókat is nézi, a tudományos munkák idézettségét szintén figyelembe veszi.

Nálunk három egyetem pályázhat e szempontok alapján a legjobbak közé. A Műegyetemen tanult az 1971-ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Gábor Dénes. Szintén idejárt az 1963-as fizikai Nobel-díjas Wigner Jenő, illetve itt szerzett 1949-ben vegyészmérnöki diplomát az 1994-ben kémiai Nobel-díjas Oláh György.

Szent-Györgyi Albert volt az első – és máig egyetlen – magyar tudós, aki hazai kutatásáért kapott 1937-ben természettudományos Nobel-díjat. Ő Szegeden izolálta a C-vitamint. Ha bejön, akkor a szegedi intézmény hamarosan újabb Nobel-díjassal büszkélkedhet. Ott diplomázott Karikó Katalin, aki a koronavírus elleni vakcina létrehozásában szerzett elévülhetetlen érdemeket.

A másik sokat emlegetett rangsoroló a THE (Times Higher Education) World University Rankings. Itt a világ több mint száz országának 1799 felsőoktatási intézménye szerepel, az értékelés az oktatás-kutatás minőségét, a tudástranszfert, a nemzetköziséget és az iparági bevételeket elemzi.

Kiemelten fontos a hallgatók és oktatók aránya, a doktoranduszok és az alapképzésekben résztvevő hallgatók aránya, a kitűntetett doktoranduszok és egyetemi akadémikusok aránya, valamint az intézményi bevétel.

Az ELTE a THE világranglistán ismét a 601–800-as csoportba került, ezzel Magyarországon a Semmelweis Egyetem után a második legjobb felsőoktatási intézménynek számít. Azon a listán magyar intézmény – jelesül a Semmelweis Egyetem - tavaly szerepelt először a legjobb 250-es mezőnyben. A Semmelweis Egyetem jelentősen előrelépett: az előző évi 251-300. közötti tartomány helyett a 201-250. pozíció között szerepel, ezzel ezen a listán ismét a legmagasabban jegyzett magyar egyetem.

A Semmelweis a legtöbb területen javítani tudott, legjelentősebbet az idézettség és a kutatás terén. A budapesti orvosegyetem minden harmadik hallgatója külföldi, aki fizet azért, hogy itt szerezhessen diplomát. Ezért is fontos az intézmény számára a jó helyezés, amelyet folyamatosan javítani akarnak.

Az ELTE a QS 2023. júniusi rangsorában – erről az edunext.hu is beszámolt - a 701–710. helyen állt, a magyar egyetemek közül a harmadik helyet szerezve meg. A legjobb a 601–610. helyen rangsorolt Szegedi Tudományegyetem, második a 671–680. helyen jegyzett Debreceni Egyetem volt. A világ legjobbja ezen a listán – immáron tizedszer - a Massachussets Institute of Technology lett. (A dobogóra a brit Cambridge és Oxford fért fel, utánuk pedig a Harvard, a Stanford és a londoni Imperial College következnek.)

A QS rangsorának összeállításakor az akadémiai elismertség, a munkáltatói megbecsültség, a tudományos munkák idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya, valamint a külföldi hallgatók aránya mellett a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeit is figyelembe vették.

Akkor most az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, vagy a Semmelweis Egyetem a legjobb hazai felsőoktatási intézmény? És miért fontos ez? Nyugaton a felvételi jelentkezés egyik alapvető szempontja, hogy mit ér az adott intézménynél szerzett diploma. Elit egyetemen elért közepes eredmény sokkal jobban mutat az állásinterjún, mint a munkáltatók által nem ismert helyen szerzett jeles diploma.

A legjobb egyetemeken végzők válogathatnak az állások között, a fizetésük is visszajelzi a képzés minőségét. Ezért böngészik a felvételi előtt álló középiskolások az egyetemi rangsorokat. Itthon elsősorban azok, akik külföldön szeretnének tanulni. Egyre többen vannak, ami egyre nagyobb probléma. Közülük ugyanis sokan a nyugati egyetemeken kiépített kapcsolati hálójukat használva helyezkednek el, szereznek tudományos fokozatot. A végeredmény: legfeljebb látogatóként jönnek haza.

Tehát mitől is igazán jó egy egyetem? Melyik rangsornak lehet leginkább hinni? Ezekre a kérdésekre egyértelmű objektív válasz nem adható. Minden nemzetközi egyetemi rangsornak megvannak a maga előnyei és hátrányai, így érdemes megvizsgálni a használt szempontokat, mielőtt elhamarkodottan, nem ismert rangsorok alapján választja ki valaki a számára ideális felsőoktatási intézményt.

Az optimális döntés érdekében fontos megvizsgálni a tudományterületek szerinti bontást, illetve a régiós egyetemi rangsorokat is.

A globális egyetemi rangsorok vezetői, kutatók és egyetemi vezetők tavaly júniusi, varsói tanácskozásukon egyetértettek abban, hogy a globális rangsorok a nyugati, szabadságelvű társadalmi és akadémiai értékek általános elfogadásán alapultak. Ameddig az angolszász egyetemi modell kínálta az igazodási pontot nemzetközi szinten, ezek érvényessége a sok módszertani vitával együtt is elfogadott volt. Mostanára azonban több fejlemény is a globalizálódás utáni időszakot jelzi.

A gazdaságok és államok egyes csoportjai az egyéni vagy regionális bezárkózás útjára léptek. A nem-demokratikus államok megjelentek a nyugati egyetemek finanszírozásában, ami alapvető értékkérdéseket vet fel. A háborús agresszió miatt a jelentős tudományos-technológiai potenciállal rendelkező Oroszország kizárta magát a nemzetközi együttműködésekből. Ugyancsak szempont, hogy a biztonsági és nemritkán üzleti érdekek felülírják az akadémiai nyitottságot.

A feszültségek elérték a rangsorkészítőket is: az ELTE honlapján az olvasható, hogy a fontos kínai egyetemek jelezték, nem szolgáltatnak adatokat a jövőben a THE rankingnek.

A döntő kérdés természetesen az, hogy a felsőoktatási intézmények irányítói, az egyetemek finanszírozói meddig tartják fontosnak a rangsorokat érvényesnek? A toplisták készítői az előremenekülés jegyében megkezdték a szakterületi és regionális rangsorok készítését.

A hazai intézmények pedig próbálnak felzárkózni a legjobbakhoz. A régió négy legjobb természettudományos kara közé kerülne például 2026 végére az ELTE Természettudományi Kara. Ehhez alapvető fontosságú, hogy a kar munkatársai minél több publikációt jelentessenek meg a világ vezető tudományos lapjaiban.

A világ legjobb száz egyeteme közé kerülés azonban egyelőre elképzelhetetlen.