A kaliforniai OpenAI 2022. november 30-án indította útjára azóta világhírűvé vált beszélgető szoftverbotját, a saját fejlesztésű nagy nyelvmodell-család, a GPT harmadik generációjából, a GPT-3-ból tömeges használatra kialakított, asztali számítógépen, okostelefonon, tableten egyaránt működő ChatGPT nevű mesterségesintelligencia-modellt – ma pedig már a sokkal jobb GPT-4-nél tartanak.

A chatbot múlt hétig a minden idők leggyorsabban terjedő appja büszke címet viselte, de a Meta Elon Musk túlkapásaira reagálva bevezetett ellen-Twittere, a Threads a napokban ledöntötte a képzeletbeli dobogó legfelső fokáról: két hónap után már százmillióan használták, amihez a TikToknak kilenc hónap kellett.

A ChatGPT fejlesztői ezt aligha bánják, mert a november vége óta eltelt bő fél évben az alkalmazás az egészségügytől a művészetekig a hétköznapok szinte minden területén megjelent.

Az oktatás is elképzelhetetlen nélküle: ugyanúgy megreformálhatja, mint tette azt 1998-tól a Google keresője.

A szöveges utasítások (promptok) alapján szöveget létrehozó ChatGPT, valamint a szövegre képpel előálló appok (DALL-E-2, Midjourney, Stable Diffusion) mesterségesintelligencia-forradalmat indítottak el, az infokommunikációs mamutvállalatoktól (az öt „nagy”: Amazon, Apple, Google, Meta, Microsoft) politikai vezetőkig, mindenkit meglepetésként ért a gyors siker.

Igyekeztek mihamarabb reagálni rá. Céges szinten ez leginkább a még a DALL-E-2-ről és a Whisper automata beszédfelismerő rendszerről ismert OpenAI-jal szövetkezett Microsoftnak, valamint a mesterséges intelligenciában (MI) vezetőnek számító Google-nak sikerült, ha csak részben is, a Barddal – és fejlesztik már az ígéretek szerint mindent verő Geminit. A kínai Baidu szintén dolgozik a maga MI chatbotján.

Egy chatbot még akkor sem a világvége, ha sokak szerint az

Szakértők és hírességek, politikusok és véleményvezérek, ki-ki vérmérséklete és hozzáértése szerint az MI sürgős szabályozásáról beszél. Egy népszerű narratíva szerint ezekből az alkalmazásokból fejlődhet ki a hollywoodi filmekben, sci-fi regényekben oly sokszor negatív színben feltüntetett, a „világvégét elhozó” és a Homo sapienset elpusztító általános MI, majd a szuperintelligencia.

A prózai valóság viszont az, hogy egyelőre nemhogy gépi szuperintelligenciáról, de általános MI-ről sem beszélhetünk, és az intelligencia sem azonos a tudatossággal. Tehát ha az általános MI meg is valósul – optimista szakértők szerint öt-tíz, mások szerint húsz-kétszáz éven belül, és vannak, akik szerint pedig soha –, nagy valószínűséggel, legalábbis kezdetben, nem lesz tudatos, és egy ideig nem is „ébred öntudatra.”

Legyenek akármilyen okosak, a jelenlegi MI-k, köztük a ChatGPT, a mesterséges intelligencia három fejlődéstörténeti szintjének legalacsonyabbika, a szűk (keskeny) MI-k közé tartoznak. Ezek a modellek számszerűsíthető, „minél szűkebb, annál jobb” területeken, például a sakkban felülmúlják az embert, de ha tudásukat máshol kell kamatoztatniuk, lényegében a nulláról kell kezdeniük. Szerencsére ezen a téren az utóbbi időben történtek előrelépések, és előbb-utóbb maguk mögött tudhatják a „katasztrofális felejtésként” ismert jelenséget.

Gondoljunk bele: az MI története „hivatalosan” 1956-ban kezdődött, de ha hozzáadjuk Alan Turing (1912-1954) az 1930-as évek második felétől végzett úttörő kutatásait, a szakterület akkor sincs száz éves.

Más szempontból viszont közel évszázadnyi komoly erőfeszítés kellett ahhoz, hogy eljusson egy általában jó, de azért gyakran mókás hibákat is vétő ChatGPT-ig: egy gépitanulás-alapú szűk MI-ig. A fejlődés persze exponenciális – motorja a korlátlanná váló sávszélesség, számítási kapacitás és a napról napra gyarapodó óriási online adatmennyiség (big data) –, viszont az emberrel azonos intelligenciaszinten álló általános MI megjelenésének időpontjáról fogalmunk sincs, tudományos igényű előrejelzés helyett csak jósolhatunk róla.

A szuperintelligencia még inkább a jövő homályába vész, azokat az MI-ket emberi elmével képtelenek leszünk felfogni, annyit értünk majd belőlük, mint egy pók az emberből. Kapaszkodónk mégis van hozzájuk: ha megvalósul a magát folyamatosan továbbfejlesztő általános MI, akkor utána már viszonylag hamar jön a szuperintelligencia.

A ChatGPT azonban sem nem általános, sem nem szuperintelligencia, hanem a kortárs MI egyik csúcsfejlesztése, természetes nyelvet feldolgozó, emberszerű beszélgetésekre és sok másra alkalmas eszköz. Kérdéseket válaszol meg, segít feladatok végrehajtásában, például tanulmányok, e-mailek, kódok írásában, javít a stílusunkon vagy az Excel-használatunkon, könyveket foglal össze.

Egyelőre nem vesz el, hanem inkább teremt állásokat: 2022-vel összehasonlítva májusban az USA-ban húsz százalékkal nőtt az MI-vel kapcsolatos álláskínálatok száma. Lebutított változatát ingyen tölthetjük le és használhatjuk, a februárban indult ChatGPT Plus viszont előfizetéses.

Nagyszerűsége nem az ötlet újdonsága, hanem az a tény, hogy a modell mennyire jó szövegek előállításában, és milyen könnyen kezelhető. A honlap designja egyszerű, nincs semmi túlbonyolítva. Felhasználói fiókot hozunk létre, bejelentkezünk, és máris gépelhetjük az utasításokat, néhány másodpercen belül érkezik a válasz.

Ha nem vagyunk elégedettek vele, szerkesztésre, átírásra, további információkkal való kiegészítésre adhatunk utasítást, az újabb választ követően pedig újabb kérdésekkel bombázhatjuk. Válaszadásra azért képes, mert irdatlan mennyiségű gyakorlóadaton tanult, és beszélgetésre – információgyűjtésre, -átfogalmazásra, -összegzésre – trenírozták.

Mire jó tanárnak, diáknak a ChatGPT?

Optimális forgatókönyvben, ha megfelelően tudják kezelni, tanár és diák egyaránt hasznát veheti a technológiának. Egyelőre azonban ott tartunk, hogy a legtöbb felhasználónak a megfelelő szöveges utasítások kidolgozásával meggyűlik a baja. 

Tanárokat tartalmak létrehozásában, a nyelvtan és a helyesírás ellenőrzésében, az osztályozásban, tanterv-vázlatok kidolgozásában segítheti. 

A ChatGPT képes hatékonyabbá tenni az oktatást: óratervekre, osztálytermi tevékenységekre, projektekre vonatkozó ötletek kitalálásából, konkrét tanulási célokhoz és a tantervi normákhoz igazodva veszi ki a részét. Ezek mellett a chatbottal dolgozó tanárok könnyebben válogatnak és állítanak össze anyagokat, például prezentációkat, munkalapokat, vetélkedőket és a tanulók igényeire szabott más forrásokat.

Másik felhasználási eset, amikor a tanár az MI „természetesnyelv-értésére” támaszkodva az általa készített írásbeli feladatok nyelvtani és helyesírási kiértékelésére használja a chatbotot.

Többféleképpen teheti.

Lektorálásnál és szerkesztésnél számíthat a modell gyorsaságára, amely elírásokat, központozási, nyelvtani és mondattani hibákat keresve/találva javít az óravázlaton, tájékoztatókon, e-maileken.

A ChatGPT diákok dolgozatai, jelentései és más írásos feladatainak átnézésénél szintén segédkezik: azonosítja a javítandó részeket, konkrét visszajelzéseket ad nyelvtanról, mondatszerkesztésről, szóválasztásról. Az írás oktatásánál többek között grammatikai szabályokra, vagy írásjelek használatára állhat elő a készséget javító példákkal.

Dolgozatok kijavításához és az osztályozáshoz az írott anyag tartalmának, szerkezetének, koherenciájának elemzésével járulhat hozzá, miközben például a nyelvtan mellett az érvelés minőségéről is visszajelez. Ugyanakkor fontos, hogy a tanár az osztályozásnál ne hagyatkozzon teljesen a ChatGPT-re, hanem valóban kiegészítő eszközként tekintsen rá.

Tanterv-vázlatok, tananyagok kidolgozásakor az MI a tartalom hatékony rendszerezésében, strukturálásában játszhat fontos szerepet: a tantárgy céljainak megfogalmazásában, témák kitalálásában, órák megtervezésében, a szükséges források azonosításában, összegyűjtésében.

A diákokat a lecke elkészítésében, kutatásban és nyelvtanulásban segítheti eredményesen.

Az első esetben azokról speciális témákról, fogalmakról tesznek fel kérdéseket a chatbotnak, amelyeket nem értenek. Az MI magyaráz, példákat hoz fel, és további olvasni-, néznivalóval is szolgál. A problémamegoldó készséget úgy javítja, hogy a megoldás lépésein vezeti végig a diákot. Ez elsősorban olyan tárgyaknál működik, mint a matematika, a fizika vagy a kémia – a chatbot a probléma mögötti fogalmakat és módszereket igyekszik megértetni. Közben további példákkal, párhuzamokkal járul hozzá, hogy a diák bonyolult fogalmakat, mondjuk, a fotoszintézist is átlássa.

A tárgyi ismeretek mellett azok érthető, szabatos megfogalmazása, az íráskészség is a lecke fontos eleme. A ChatGPT nyelvtani és stilisztikai javaslatokat tesz, de lecke- és dolgozatírásra, az első vázlat elkészítésére szintén használható. A végső változatra, részletek kidolgozására fordítható, így értékes idő takarítható meg vele.

A kutatómunkát témaválasztással, háttér-információk szolgáltatásával, hasznos források azonosításával, hivatkozások lajstromba vételével és pontos használatukkal áramvonalasítja és lerövidíti. Idegen nyelvek tanulását fordításokkal, nyelvtani magyarázatokkal, szótárazással, képzelt beszélgetésekkel, ütemtervek kidolgozásában való aktív részvétellel segíti.

Kihívások, veszélyek

A ChatGPT értékes oktatási eszközként történő használatához nemcsak a technológia adta lehetőségeket kell ismerni, de a korlátaival is tisztában kell lenni: ne csodaszerként, egyedüli megoldásként tekintsünk rá.

Mindig tartsuk fejben, hogy a felhasználóról gyűjt és tárol adatokat, tehát személyiségi jogi és biztonsági problémákat vet fel. Elvileg be kell tartania az adatgyűjtés és -tárolás erkölcsi és jogi normáit, a diákot tájékoztatnia kell, hogy milyen információkat szedett össze róla, valamint hogyan és mire használja majd.

Pontatlanságáról, megmosolyogtató válaszairól temérdek írás jelent már meg. Egy részük túloz, máskor a nem megfelelő használat az ok, de mindezek ellenére valóban sokszor állít sületlenségeket. Tanuláskor (és más esetekben is) a valótlanságok félreértésekhez vezethetnek, a chatbot az oktatót és a diákot is elbizonytalaníthatja.

A mai mesterségesintelligencia-modellek egyik legfőbb problémája a gyakorlóadatok minősége.

A ChatGPT-t is befolyásolják az általa átnézett, megtanult tartalmak, az azokban esetleg jelen lévő elfogultság – például társadalmi csoportok hátrányos megkülönböztetése. Előítéleteit, részrehajlását tanulási folyamat közben könnyen átadhatja, diákot és tanárt is negatívan befolyásolhat. A megoldás nem egyértelmű, de célszerű, ha a fejlesztők többféle adatsoron gyakoroltatják a modellt. A részrehajlás kiszűrése az adatsorok mérete miatt kiemelten munka- és időigényes feladat.

Képzeljük el, hogy például egy település elmúlt száz évének összes adata benne van a gyakorlósorban. Túlnyomó többségüket kézzel vitték be, címkézésükkel is adódnak gondok, ezért a megtisztításuk időnként „tű a szénakazalban” jellegű feladat.

Mivel a ChatGPT gyorsan feldolgoz adatokat, hamar előáll ötletekkel, technológiafüggőséget idézhet elő – vagy növeli a már meglévőt. Milyen következményekkel járhat, ha majdnem mindenben rá hagyatkozunk? Csökken a problémamegoldó képesség, a kreativitás, a kritikus gondolkodás. Sokszor, a könnyebb megoldást választva, másolásra, plagizálásra ösztönöz.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a chatbot ugyan ingyenes, a számítógépes infrastruktúra viszont nem az, és egyes térségekben az okostelefon-használat sem egyértelmű.

Megosztott a diákok véleménye

De mit gondolnak az érintettek, diákok és tanárok a technológia térnyeréséről?

Ezer személyes mintán végzett, reprezentatív márciusi felmérés alapján amerikai középiskolások 51 százaléka szerint az MI használata feladatok elvégzésekor, vizsgáknál csalásnak számít. Húsz százalékuk nem tartja annak, a maradék semleges álláspontot képvisel.

Az összes megkérdezett 57 százaléka nem szándékozik használni a ChatGPT-t, 43 százalékuk dolgozott már vele, utóbbiak fele pont dolgozatírásnál és vizsga közben. 41 százalékuk morálisan rossznak tartja ezt, 27 százalékuk nem, ugyanakkor 48 százalék szerint lehet etikusan is használni, de 21 százalék szerint nem.

Az oktatásból csak a 27 százalékuk tiltaná ki, 38 százalékuk nem.

Az MI-felhasználó diákok fele kiegészítőként dolgozik a chatbottal, a munka oroszlánrészét saját maga végzi el. Közel harmaduknál központi szerepet játszik, 17 százalékuknál a ChatGPT végez el mindent, a szövegen sem szerkesztenek.

Sokan az MI-eszközök használatának szabályaival sincsenek tisztában: nem tudják, mikor engedélyezett és mikor nem, miközben általános iskoláktól egyetemekig heves viták folynak a hogyanról, engedélyekről és tiltásról, valamint arról, hogy mi számít plagizálásnak.

Csak 31 százalékuk tudta, mikor használhatja a ChatGPT-t, 54 százalékuk viszont elmondta: a tanárok semmiféle MI-vel kapcsolatos eligazítást nem tartottak. Mindössze a negyedük jelentette ki, hogy az iskola és az oktatók elmagyarázták nekik, mikor etikus és felelős az MI-használat és mikor nem.

Negyven százalékuk szerint a mesterséges intelligencia viszont ellentétes az oktatás általános céljaival.

A válaszokban tükröződik az MI-vel kapcsolatos bizonytalanság – és az ellenpropaganda hatékonysága is. A válaszadók 27 százaléka aggódik a technológia oktatásra gyakorolt hatásaitól, 31 százalékuk a karrierjét félti az MI-től, 48 százalékuk a társadalmi hatásoktól tart.

A diákok 63 százaléka szerint az MI nem tudja helyettesíteni a humán intelligenciát és kreativitást, viszont meglepő módon többségük, egész pontosan 51 százalékuk úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia teljesítménye elérheti az emberét. 61 százalékuk szerint hosszútávon a ChatGPT és a hasonló megoldások válnak normává.

Az oktatási intézmények többsége hiába tesz erőfeszítéseket, és hiába próbálják alkalmazni az MI-t, erre a jövőbeli valóságra egyszerűen nincsenek még felkészülve.

A tanárok bizakodnak

Egy, februárban készített másik reprezentatív amerikai felmérésből kiderül, hogy félelem ide vagy oda, a ChatGPT-t tanárok és diákok jelentős része gyorsan elkezdte használni. Annak ellenére, hogy egyes iskolai körzetekből, és nem kizárólag a Mély-Délről, a Biblia-övezetből, hanem például Baltimore, Los Angeles, New York és Seattle egyes oktatási intézményeiből ki is tiltották a technológiát.

A tanárok felének legalább egyszer volt már vele dolga, negyven százalékuk hetente legalább egyszer dolgozik vele. 72 százalékuk gondolja, hogy a chatbot újabb eszköz, amely megmutatja: a modern világban nem lehet már régi módon tanítani. 73 százalékuk szerint azonban segíti a diákokat a több és jobb tanulásban.

Egyes felmérések viszont a tanárok kételkedését, negatív véleményét mutatják. Egy januári anyag megkérdezett pedagógusainak nyolcvan százaléka hallott már róla, 73 százaléka semmiféle útmutatást nem kapott az MI-ről, 43 százalékuk szerint megnehezíti a munkájukat, négyből egy pedig már rajtakapott a chatbottal csaló diákot. A technológiát viszont a negatívumok ellenére sem tiltanák ki az oktatásból (67 százalék).

Minél frissebb a felmérés, annál pozitívabb az MI megítélése. Egy áprilisi anyag alapján a megkérdezett tanárok 97 százaléka használja – 41 százalékuk gyakran, 56 százalékuk ritkán – a ChatGPT-t. Főként időt akarnak spórolni vele, de jó ötleteket is kapnak tőle, illetve jobban értik az eszköz működését.

Tízből nyolc támogatja, hogy diákok dolgozzanak a chatbottal, többen kiemelik a személyre szabott tanulási élményt. A plagizálásra viszont ebben a felmérésben is sokan panaszkodnak, és az oktatási intézmények hiányzó „MI-politikáját” is felróják – a tanárok mindössze 24 százaléka mondta, hogy iskolájában szabályozták már a chatbot használatát. A csalásokat leleplezendő, 45 százalékuk dolgozik mesterséges intelligenciák „kéznyomát” kimutató eszközökkel, 52 százalékuk pedig mihamarább követné a példájukat.

Az MI berobbant az oktatásba, és biztosnak tűnik, hogy tiltással már nem lehet elérni hosszabb távú pozitív eredményt. A technológia kártékony jellegét túlhangsúlyozó szónoklatok is célt tévesztenek.

Nem marad más, csak az, hogy diákok és tanárok megtanulják felelősen használni, és nem túlhasználni a ChatGPT-t, valamint a jelen és a jövő összes többi népszerű mesterséges intelligenciáját.