Az UNESCO meghökkentő javaslata amilyen logikusnak, olyannyira kivitelezhetetlennek tűnik például a hazai viszonyok között. A mai fiatalok számára a mobiltelefon/laptop/tablet a világot jelenti. Szórakozás, kikapcsolódás, kapcsolattartás és még sorolhatnánk, hogy mi mindenre használhatók ezek az eszközök.

Tanulásra is – utóbbi célt szolgálják a tanulást segítő applikációk.

A szervezet felvetése mellett én is érvelhetek. Barátom gyermeke úgy élte túl a középiskolás matematika dolgozatokat, hogy amikor a tanár éppen nem rá nézett, okostelefonjával lefotózta a kérdéseket, elküldte a bátyjának, aki gyorsan megoldotta, majd a válaszokat visszapasszolta. Az érettségi előtt persze az ügyeskedő elképesztő munkát végzett, hogy alulról közelítse a négyest.

Az UNESCO Global Education Monitoring jelentésében nemzetközi teszt adatokra, mint például a Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Programra (Programme for International Student Assessment, PISA) hivatkozik, amelyek azt sugallják, hogy negatív kapcsolat van a túlzott technológiahasználat és a tanulói teljesítmény között. A lényeg vélhetően a túlzó jelzőn van. Mivel a mobilhasználat korlátozása meglehetősen nehéz – a szülőknek sem megy, nem hogy a tanároknak – az UNESCO a betiltás mellett sorakoztatott fel érveket.

A jelentés szerint a vizsgált 14 országban negatív hatással volt a tanulásra, ha a diákok telefonjai elérhető közelségben voltak. Ugyanakkor az okostelefonok eltávolítása az iskolákból Belgiumban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban javította a tanulási eredményeket. De az említett országok iskoláinak kevesebb mint egy negyede korlátozta ezen eszközök használatát.

Az előbbi példákon túl a világon csak minden negyedik ország korlátozza, illetve tiltotta be az okostelefonok használatát az iskolákban. A betiltók közé tartozik Franciaország, amely 2018-ban vezette be ezt az intézkedést. Olaszországban a tanárok a nap elején begyűjtik a diákok okostelefonját, amit a tanítási nap végén visszaadnak. Az euronews.com szerint Finnország és Hollandia 2024-től korlátozza az iskolai mobilhasználatot.

Az UNESCO úgy látja, az egyes országoknak egyértelművé kell tenniük, hogy mely technológiai eszközök engedélyezettek az iskolákban, és melyek nem. A jelentés azt javasolja, hogy a technológiát csak akkor használják az osztálytermekben, ha az segíti a tanulást:

– Bizonyos technológia bizonyos körülmények között támogathatja a tanulást, de nem akkor, ha túlzottan vagy nem megfelelően használják

– üzeni az UNESCO jelentése.

A világjárvány óta az informatika számos formában megjelent az osztálytermekben. Ennek a technológiának azonban „támogatnia kell, de soha nem helyettesíteni azt az emberi kapcsolatot, amelyen a tanítás és a tanulás alapul”. Arra hivatkoznak, hogy minél több időt tölt valaki képernyők/kijelzők nézésével, annál kevésbé kíváncsi, csökken az önuralma és az érzelmi stabilitása.

Ellenben szorongóbb lesz és jellemző rá a depresszió.

A Kínai Kibertér Adminisztráció (CAC) augusztus elején különös javaslattal állt elő: a 18 év alatti kínai gyermekek naponta legfeljebb két órát használhatnának okostelefont. Egészen pontosan a 16 és 18 év közötti felhasználók napi két órát kapnának, a 8 és 16 év közöttiek egy órát, míg a nyolc év alattiak mindössze nyolc percet. (A hír hallatán átmenetileg bezuhantak a technológiai cégek részvényei.)

A kínai hatóság azt szeretné, ha az okoseszközök szolgáltatói úgynevezett minor módú programokat vezetnének be, amelyek este tíz órától reggel hatig tiltanák a 18 éven aluliak számára az internetezést a mobileszközökön. A CAC azonban azt is mondta, hogy a szolgáltatóknak lehetővé kell tenniük a szülők számára, hogy a szerintük indokolt esetben gyerekeik több időt töltsenek a világhálón.

A mobiltelefonok használatának korlátozása mögött az esélyegyenlőség megteremtésének igénye is kitapintható. Az okoseszközök tulajdonlása ugyanis világszerte egyenlőtlen, csakúgy, mint az internethez való szabad hozzáférés, ami növeli a gyerekek közötti különbségeket. Világszerte a tíz év felettiek csaknem háromnegyede rendelkezik ilyennel, de az alacsony jövedelmű országokban ez a szám ötven százalék körül alakul.

A világ általános iskoláinak mindössze negyven százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel, és napi egymilliárd dollárba kerülne a szegény országok oktatási hálózatának fenntartása. De még ha lehetséges is lenne az összeköttetés fenntartása, továbbra is megválaszolandó kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a digitális technológia mindig a legjobb eszköz-e a hatékony tanuláshoz?

Az UNESCO jelentéssel kapcsolatban az euronews.com arról írt, hogy az okostelefonok és a számítógépek által nyújtott előnyök eltűnnek, ha túlzott mértékben vagy tanári irányítás nélkül használják őket. Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója szerint a digitális forradalom felmérhetetlen lehetőségeket rejt magában, de azoknak a jobb tanulási élményeket, valamint a tanulók és tanárok jólétét kell szolgálniuk.

Az UNESCO munkatársa, Manos Antoninis szerint meg kell tanítanunk a gyerekeket élni technológiával és azt, hogy anélkül is van élet. A rengeteg információból ki tudják válogatni, amire szükségük van, de figyelmen kívül hagyni azt, ami felesleges. A technológia támogassa, de soha ne helyettesítse az emberi interakciókat a tanításban és a tanulásban. Ahelyett, hogy a technológiára hagyatkoznánk a gyermekek oktatásában, az oktatásnak továbbra is az emberi interakcióra kell összpontosítania.

A COVID-járvány felgyorsította a technológiai forradalmat az osztálytermekben, és világszerte tanulók millióit kényszerítette arra, hogy áttérjenek az online tanulásra. Az UNESCO adatai szerint 2022-ben a világ középiskoláinak mintegy fele csatlakozott az internethez. Az ügynökség arra figyelmeztet, hogy a technológia előnyei az oktatásban egyenlőtlenül oszlanak meg – a hátrányos helyzetű gyerekek általában elutasítják annak esélyét, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.

Az UNESCO figyelmeztetése a tanítási időszakra vonatkozik, de a nyári szünidő alatt is érdemes odafigyelni a mobilhasználatra – például azért, mert a magyar gyerekek átlagosan minden nap hét és fél órát töltenek az online térben, így gyakorlatilag folyamatos célpontjaik a legkülönbözőbb internetes csalásoknak és adathalászati kísérleteknek.

– Kellő edukáció, odafigyelés hiányában egy-egy rossz döntés, akár a családi kasszában is hatalmas veszteségeket okozhat

– olvasható a Médiaunió Alapítvány közleményében Kardos Ferenc ügyvezető üzenete.

A folyamatos online jelenléthez szokott gyerekek hétköznapjait nyáron nem az iskolai Eduroam és az otthoni WiFi kiszámítható váltakozása határozza meg, hanem a nagyinál, városi bandázás közben vagy épp a nyári táborokban kell alternatívákat keresniük az internetelérésre. Ez a kényszerű digitális nomád lét pedig vonzza az adatokra leselkedő digitális bűnözőket.

A Médiaunió Alapítvány szerint a leggyakoribb veszélyforrások a lépten-nyomon elérhető nyilvános WiFi access pointok / hálózatok, amire a mobilnetüket gondosan beosztó gyerekek és fiatalok boldogan kapcsolódnak. Ingyenes, praktikus, látszólag semmi probléma ezzel… a felszín alatt azonban az adatlopás melegágyai lehetnek.

A probléma oka, hogy a legtöbb nyilvános WiFi hálózat kódolatlan, így egy hacker bármikor a felhasználó és a hálózat „közé” állhat, vagy akár kiadhatja magát ilyen hálózatnak, így könnyen megszerezve a netezők bejelentkezési és egyéb bizalmas adatait. Ezt nevezik a szakértők man-in-the-middle vagy beékelődéses támadásnak.

Viszonylag gyakori az úgynevezett evil twin (gonosz ikertestvér) támadás is, mikor van egy valódi, akár jelszóval védett hálózat, amihez kapcsolódni szeretnék, és egy támadó úgy tesz, mintha ő lenne az a hálózat. Aki pedig ehhez a gonosz ikerhez kapcsolódik, ugyanúgy elveszítheti az adatait, mintha nyilvános hálózathoz kapcsolódott volna.

Az unatkozó kamaszok körében népszerű időtöltés, hogy elektronikai eszközöket böngésznek az áruházakban. Ezzel a világon semmi baj nincs – kivéve, ha a telefon és tablet próbálgatás közben a gyerek bejelentkezik személyes fiókjaiba, vagy képeket készít magáról. Ilyenkor a következő vásárló számára tálcán kínálkozik a lehetőség, hogy visszaéljen a bejelentkezve maradt fiókban található személyes adatokkal.

A legjobb stratégia, ha minimálisra csökkentjük a támadási felületet. A nyári szünidőre érdemes megfontolni, hogy a szülők növeljék a gyerekek mobilnet adatkeretét, vagy akár korlátlan csomagot vásároljanak nekik. Ez plusz teher a családi kasszában, de egy havi mobilinternet-előfizetés sokszorosát bukható, ha egy nyilvános WiFi-n keresztül ellopják a gyerek bankkártya adatait.

Az üzletekben kiállított telefonokról, tabletekről és laptopokról ne jelentkezzenek be, vagy ha mégis, távozás előtt lépjenek ki. Ha ott felejtik belépve a fiókjukat, utána bárki szabadon garázdálkodhat a nevükben, pénzt kérhet kölcsön, vagy hozzáférhet további adataikhoz, jelszavaikhoz. A Médiaunió Alapítvány szerint ezzel nemcsak saját magukat sodorhatják veszélybe, hanem a családjukat is.

Jó hír, hogy már gyerekek, kamaszok számára is rengeteg ingyenesen elérhető biztonsági tipp, tananyag, videó van az interneten.