Iskolás gyerekekkel végzett kísérlet alapján már egy edzés is pozitív hatással van a szellemi teljesítményre. Egy kilencévesekkel végzett kísérlet eredményei azt mutatták, hogy a résztvevők húsz perc mozgás után jobb szövegértést mutattak – írja Anders Hansen svéd pszichiáter az Edzett agy című könyvében, amely a legújabb idegtudományi kutatások eredményeit a mozgás szellemi képességekre gyakorolt hatásait foglalja össze.

Több mozgás, jobb jegyek 

A rendszeresen mozgó gyerekek kognitív képességei javulnak, például koncentrációs képességük, memóriájuk, döntéshozataluk és a megosztott figyelmük is. Az iskolai teljesítményükre nézve ez azt jelenti, hogy sokkal jobban veszik a szövegértés és a matematikatanulás felmerülő problémáit.

Nebraskában például 12 ezer kisiskolás megfigyelése alapján arra jutottak, hogy azoknak a gyerekeknek, akik edzettebbek voltak, jobbak voltak a jegyeik matematikából és angolból, mint azoknak, akik kevésbé voltak fizikailag aktívak. Azaz, valaki minél edzettebb volt, annál jobb jegyeket kapott. Svéd kutatások is nagyon hasonló eredményekre jutottak. 

Aktív gyerek egyenlő kevésbé stresszes gyerek 

Egy finn kísérletben azt vizsgálták, hogy van-e kapcsolat a gyerekek fizikai aktivitása és stresszre való fogékonysága között. A 258 gyerek bevonásával készült vizsgálatban a résztvevők stresszhelyzetekre adott reakcióját elemezték. Például időnyomás alatt kellett számolniuk vagy éppen előadást tartaniuk.

Egyértelmű volt az összefüggés a mozgás és a stressztűrés között. Azok az iskolások, akik többet mozogtak, kevésbé reagáltak a stresszre. Az időnyomásos feladatok elvégzésekor nyugodtabbak maradtak és a kortizolszintjük is kevésbé nőtt, mint a kevesebbet mozgó társaiké.

De mennyit mozogjon a gyerek ahhoz, hogy hosszú távon is érezze a pozitív hatásokat? Az Edzett agy alapján a látványos pulzusszám-növekedés van az egyik legjobb hatással az agyműködésünkre, azaz érdemes legalább 150-re felvinni az értéket. Nem muszáj, hogy sport legyen az aktivitás, amit végeznek: ha a játék kellően intenzív, az is megteszi a jótékony hatását. A legjobb hatáshoz érdemes legalább harminc percet mozogni. 

Azoknál a gyerekeknél, akik legalább két-három hónapig mozognak heti több alkalommal, állandósulnak a sport pozitív hatásai. Többek között javulnak a matematikai készségeik, kreativitásuk, problémamegoldó készségük, és a végrehajtó kontrolljuk is.

Utóbbi azt jelenti, hogy jobban tudnak megtervezni egy-egy tevékenységet, majd összpontosítva végrehajtani azt – kizárva a zavaró és figyelemelterelő ingereket.

A könyv arra is választ ad, hogy mi a legjobb módja annak, hogy rávegyük a fiatalokat a mozgásra. Egy amerikai kutatás, amely alatt túlsúlyos, szabadidejében nem szívesen mozgó gyerekeket igyekezett sportolásra rávenni, arra jutott, hogy a legeredményesebb az, ha a gyerekek maguk dönthetik el, hogy mit mozognak. Rájuk kell bízni a választást, engedni kell, hogy több mindent kipróbáljanak!

Így megtalálhatják azt a sporttevékenységet, ami a leginkább örömet okoz nekik, ezáltal pedig a motivációjuk is megjön a mozgáshoz. 

Szellemi frissesség egy életen át 

Anders Hansen Edzett agy című kötetének legnagyobb tanulsága az, hogy bármilyen életkorban is vagyunk, érdemes nekiállni mozogni, hiszen egy kevésbé megterhelő rendszeres séta is segít a szellemi képességeink megőrzésében, a fizikai egészségünkre gyakorolt pozitív hatások mellett.

Azt, hogy a testedzés az agyunkban is változásokat idéz elő, az idősebb korosztálynál is kimutatták. Egy hatvanévesekkel végzett kísérlet során megállapították, hogy azoknak, akik rendszeresen sétáltak egy évig, megerősödött a kapcsolat a halánték-, homlok-, és nyakszirti lebenyeik között. Azaz, agyuk különböző részei jobban dolgoztak együtt, mint a kísérlet miatt rendszeres mozgás előtt. A testmozgás hatására az agyműködésük hatékonyabbá vált. 

Már itthon is kutatják, hogy lehet a mozgás gyógyszer az agynak 

A külföldi kutatások mellett hazai kutatók is foglalkoznak a sport agyműködésre gyakorolt hatásaival. A Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet (DESKI) komplex sportviselkedés-elemző laborjában például egy kutatócsoport a rendszeres testedzés, az élsport, az egészségsport, és a rekreáció hatásait vizsgálja a kognitív képességekre, a stresszre, és ezek kombinációjára.

A kutatás során többek között a szívfrekvencia, a testhőmérséklet, a gyomor-, a vékony- és a vastagbél monitorozásával kaphatnak képet a stressz hátterében álló élettani folyamatokról.

Balogh László, a DESKI vezetője szerint egy rövid sétának is érezhető pozitív hatása van az agyra, ami segíti az információk befogadását és javítja a teljesítményt. Tudatos edzéstervezéssel hosszabb távon is fejlődhet az agy, új idegsejtek jönnek létre, a szinaptikus kapcsolatok erősödnek.

Természetesen nem egy séta fogja megoldani stresszel teli életünket, de a fenti adatok azt mutatják, hogy a mentális jólléétünk érdekében érdemes a rutinunk részévé tenni a mozgást – bármilyen korosztályhoz is tartozunk.