95 éves korában szerzett modern európai filozófia mesterdiplomát egy nyugdíjazott pszichiáter az angliai Kingston Egyetemen – írta meg a BBC.

David Marjot 72 évvel az orvosi diplomája megszerzése után ült vissza az iskolapadba, jelenleg pedig a doktori képzésen gondolkodik, aminek elvégzésével

a PhD fokozatot 102 éves korára szerezné meg.

A most megszerzett mesterdiplomájáról azt mondja, kemény munka volt, mivel az emlékezete már nem olyan, mint régen – ennek dacára mindenkit arra biztat, hogy akár több évtized után is térjen vissza az oktatási rendszerbe, ha van valami, ami érdekli és szívesen tanulná magas szinten.

– Szerintem fontos, hogy állandó megpróbáltatások elé állítsuk magunkat, még akkor is, ha öregszünk

– jegyezte meg. David Marjot elmondása szerint nagyszerű tanárai voltak az egyetemen, a tanulmányai pedig segítettek elterelni a figyelmét felesége haláláról, akit 65 év házasság után veszített el. 

A 95 éves férfiről a szakdolgozatának témavezetője úgy nyilatkozott: az egyetemi közösség sokkal sokszínűbb és gazdagabb lett a jelenlétével.

Élethosszig tartó tanulás: új trend?

A folyamatosan fejlődő 21. században az oktatás hagyományos határai komoly átalakuláson mennek keresztül. A technológia fejlődésével a tanulás jövője új dimenziókat vesz fel, amelyek messze túlmutatnak az osztálytermi kereteken.

Felmérések szerint az elkövetkező öt évben

a globális munkahelyek 23%-a megváltozik az iparág átalakulása miatt – többek között a mesterséges intelligencia és más szöveg-, kép- és hangfeldolgozási technológiák révén.

A változások között említhetjük az EdTech felemelkedését, azaz a transzformatív technológiák elterjedését az oktatásban, a rugalmas tanulási modelleket és a gamification, azaz a magával ragadó, játékos tanulás trendjét, de fontos szerepet fog kapni az élethosszig tartó tanulás is.

Paradigmaváltás az oktatásban

Az egész életen át tartó tanulás koncepciója a jövőben egyre inkább előtérbe fog kerülni a jóslatok szerint. A 95 éves brit férfi esete ugyan extrém, de a gyorsan változó munkakörnyezetben fiatalabb korban is

elengedhetetlenné fog válni a folyamatos készségszerzés és a rugalmasság.

Az egész életen át tartó tanulás arra ösztönzi a már felnőtt diákokat, hogy az oktatást egész életen át tartó utazásként fogadják el, elősegítve az alkalmazkodóképességet és az ellenálló képességet a fejlődő technológiai és társadalmi környezettel szemben.

Magyar kezdeményezés

Idén januárban Dr. Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke elmondta: részletes javaslatot juttattak el a kormány részére, amelynek célja a munka törvénykönyvének korrekciója.

Azt szeretnék elérni, hogy az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning, LLL) átfogó szakpolitikai célja mentén a munkajogi szabályozás (is) érdemi támogatást adjon a munkavállalás melletti tanulmányok folytatásához, hiszen az energetikai változások, a digitalizáció, a már emlegetett technológiai fejlődés, valamint a fenntartható gazdaságra és a környezetbarát technológiákra való átállás szükségessége is új kihívások elé állítja a magyar munkaerőpiacot, különösen a munkavállalókat.

A tanulmányi szabadsággal kapcsolatos – lényegében hiányzó – munkajogi szabályozás azonban jelenleg nem segíti elő azt, hogy minél többen vegyenek részt oktatásban és képzésben, a kérdést tehát ideje lenne újragondolni.

Amit szeretnének elérni:

– Négyévente 15 nap (vagy évente 2-3 nap) tanulmányi szabadság (vagy munkaidő-kedvezmény) alanyi jogon járjon a munkavállalónak, amennyiben igazolhatóan részt vesz valamilyen képzésben, amely fejleszti a kompetenciáit.
– Ennek igénybevételéről a munkavállaló dönthessen
– A szabályozásnál kiemelten fontos ennek pénzügyi támogatása. A három szereplő (munkavállaló, munkáltató és az állam) együttműködésére (kvázi kockázatmegosztására) lenne szükség.

Hisznek benne, hogy a támogatóbb környezet rengeteg munkavállalót ösztönözne érdemben abban, hogy képezze magát.