2001-ben még a lakosság kevesebb mint 10 százaléka állította, hogy tud angolul, tíz évvel később ez az arány már 16 százalék volt, a tavalyi népszámlálási adatok szerint pedig mostanra a lakosság negyede nyilatkozott így: összesen több mint 2,4 millióan – szúrta ki a hvg.hu. 

Bár a tendencia ígéretes, a kitöltendő kérdőív nem definiálta, pontosan mit ért nyelvtudás alatt: megadhattuk az anyanyelvünket és a családi, baráti körben használt nyelveket (legfeljebb kettőt-kettőt), a beszélt nyelveknél pedig hatot jelölhettünk be, de ennek szintjét semmilyen módon nem lehetett jelezni. 

A statisztikát ráadásul nem is lehet aszerint szűrni, hogy a fentiek közül melyik kategóriában említették a kitöltők az adott nyelveket, így nehéz megmondani, hogy az anyanyelvűek száma növekszik egy-egy esetben, vagy egyre többen tanulnak idegen nyelveket.

A legnépszerűbb idegen nyelvek az angol után:

• német – 1,2 millió fő
• orosz – több mint kétszázezer fő
• francia – 147 ezer
• román  – 137 ezer fő

Az adatok biztatóak, de meglehet, hogy jócskán túlértékeljük magunkat az önbevalláskor, nemzetközi felmérésekben ugyanis évek óta az jön ki, nem állunk fényesen az idegen nyelvek ismeretével: az Eurostat adatai szerint 2016-ban például Magyarországon 57,6 százalék volt azoknak az aránya, akik egy idegen nyelvet sem beszéltek.

Továbbra is angolul tudnak a legtöbben

A statisztikákból tisztán látszik, hogy az angolul beszélők aránya sokkal magasabb a városokban, mint a kisebb településeken. A budapestiek 43 százaléka mondta magáról, hogy tud angolul, a városokban élők 29 százaléka nyilatkozott így, a községekben ez az arány már csak 16 százalék volt.

A németül tudóknál is ugyanez a sorrend a lakóhely tekintetében, bár kisebb különbségekkel: a fővárosban 16, más városokban 13, a községekben pedig 10 százalék a német beszélőinek száma.

Noha a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ország népessége folyamatosan csökken, néhány kivétellel minden nyelv esetében növekszik azok beszélőinek száma. Dinamikusan emelkedik például az olaszul, spanyolul, portugálul, kínaiul, japánul, koreaiul és vietnámiul beszélők száma. 

Utóbbiak esetében valószínű, hogy a Magyarországon élő kisebbségek lélekszáma növekszik, mint a komoly kihívást kereső nyelvtanulóké, és szintén demográfiai háttere lehet annak, hogy az ukránul beszélők száma tavaly több mint kétszerese volt a 2011-es adatnak.

A korábbi 21 ezerhez képest a fél évvel a háború kirobbanása után kezdődő adatfelvétel során 57 ezren mondták, hogy beszélnek ukránul.

A cigány nyelvekről (romani és beás) szóló statisztikát ha megnézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a beszélők nagyobbik fele (több mint 47 ezer ember) eltűnt az elmúlt tíz évben. A tavaly felvett adatok szerint kétszázezer fős a magyarországi cigányság, de csak 19 százalékuk, azaz közel negyvenezer fő beszéli valamelyik roma nyelvet. Ez az arány 2001-ben még 40 százalék volt.

Érdekesen alakul az eszperantó ismerőinek száma: tavaly nagyjából ugyanannyian állították, hogy beszélik, mint 2001-ben (valamivel több mint négyezren), tíz évvel korábban azonban majdnem kétszer ekkora volt a számuk.

Milyen szinten  beszélnek a magyar diákok angolul, németül?

Vessünk egy pillantást a 2022-es kompetenciamérés eredményeire is, amelyet az Oktatási Hivatal még a nyáron tett közzé! 

Ennek keretében a matematika és szövegértés mellett diákok tudását a természettudományokból, a hatodik és nyolcadik osztályosokét pedig idegen nyelvekből; angolból vagy németből is felmérték, melyek célja annak a feltérképezése, hogy a tanulók elérik-e a tantervi követelményekben az egyes évfolyamok számára előírt Közös Európai Referenciakeret (KER) szerinti szinteket. 

Ez a hatodil évfolyamon A1, nyolcadik évfolyamon A2 szint, két tanítási nyelvű oktatásban pedig hatodik évfolyamon A2, nyolcadik évfolyamon pedig egy erős alapfokú tudásnak megfelelő B1-es szint.

Az eredmények alapján a hatodik évfolyamon a tanulók 66,8%-a érte el az elvárt szintet, ami nagyjából megegyezik az elmúlt ével eredményeivel. A  tanulók 27,4%-a A1, 16,6%-a pedig A2 szinten teljesített, 22,8%-uk pedig még ennél is jobban, B1 szinten vagy fölötte teljesített. 

Nem rontottak nagyot a 8. évfolyamos tanulók sem, akiknek 59,4 %-a érte el a számukra előírt A2 szintet, ami szintén nagyjából megegyezik a 2015 és 2021 közötti 50 és 75 százalék között mozgó aránnyal. 15,7%-uk  A2 szinten, 43,7% pedig B1 szinten vagy fölötte teljesített.

Németből viszont már kevésbé állt a zászló: ebből az idegen nyelvből a hatodik osztályos tanulók mindössze 30%-a teljesített A1 szinten, 11,2%-uk pedig A2 szinten, ennél jobban viszont csak 2,1 százalékuk, míg a 8. évfolyamon a mérésen részt vevő tanulók 74%-a nem érte el az előírt A2 szintet. Ez mindössze 18,5 százalékuknak sikerült, 7,5% pedig B1 szinten vagy efölött teljesített.