A 2021 szeptemberében rendezett konferencián a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freund Tamás nem kertelt. – Az iskola sok gyermek számára a fegyelmet, a látszólag unalmas és érdektelen dolgok kínnal-keservvel történő elsajátítását jelenti. Rajtunk is múlik, hogy ez a helyzet megváltozzon. Bár az utóbbi évtizedekben a folyamatos nekiveselkedéseknek köszönhetően az iskola – még ha nem olyan is, mint amilyennek álmainkban szeretnénk – sok átalakuláson ment keresztül, az oktatás területén mindig érdemes tenni, és mindig van is mit tenni – mondta az akadémiai Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program nyitóünnepségén.

Ugyanott Csapó Benő, a hazai neveléstudomány kiemelkedő alakja arról beszélt, hogy a tudományos megalapozottságú közoktatásra azért is szükség van, mert a PISA-tesztek eredményei alapján a magyar diákok teljesítménye romlik, ezt a trendet pedig meg kell fordítani.

A Programme for International Student Assessment (PISA) elnevezésű mérési módszer ötlete először az 1990-es években merült fel. A teszttel azt próbálták felmérni, hogy mennyire eredményes a különböző országok iskoláiban folyó munka. A PISA-felmérést háromévente végzik el az OECD országaiban. Hazánk 1996 óta tagja a nemzetközi együttműködésnek; azóta nálunk is tesztelik a 15 éves diákok szövegértési, matematikai és természettudományos képességeit. 

Az első néhány PISA-mérés eredményei láttán itthon is azzal érveltek az oktatáspolitikusok – erről a Nyelv és Tudomány portálon lehet olvasni –, hogy a rossz eredményektől nem kell megrettenni. A PISA ugyanis nem azt méri, amit mi tanítunk, így semmi meglepő nincs abban, hogy a teszten a diákok elvéreznek.

A lexikális tudás nem elég

Csakhogy a globalizálódó világban azt kell tanítani, ami a nemzetközi munkaerőpiacon a versenyképességet növeli. Azaz valami olyasmit, amit a PISA-teszt mér. A feladatok nem a középiskolások lexikális tudását mérik, hanem azt, hogy tudásukat miként tudják – tudnák – hasznosítani az életben.

Ez persze – főleg az első időkben – sehol sem tette túl népszerűvé a PISA-t. Az országoknak át kellett esniük az úgynevezett PISA-sokkon, azaz azon, amikor rádöbbennek, hogy mennyire nem állják meg a helyüket diákjaik a nemzetközi összehasonlításban. Ez Magyarországon is megtörtént az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején. Azok az országok, amelyek a sokk hatására változtattak oktatáspolitikájukon, háromévente lemérhetik a fejlődést/visszafejlődést.

Lannert Judit oktatáskutató Nem gyermeknek való vidék, A magyar oktatás és a 21. századi kihívások című tanulmányában arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskoláknak a fiatalokat olyan munkákra, olyan technológiák használatára és olyan problémák megoldására kell felkészítenie, amelyek ma még nem léteznek. Ahhoz, hogy egy fiatal ebben a bizonytalan helyzetben feltalálja magát, kíváncsinak, kreatívnak, képzeletgazdagnak, rugalmasnak, valamint empatikusnak kell lennie. Ehhez meg kell teremteni az egyénre szabott és jól működő tanulási környezetet.

Hatékonyság és elmélyülés

Számos ország tanterve a magyaréhoz hasonló problémával küzd: túl sok ismeretet akarnak átadni viszonylag rövid idő alatt, amivel lecsökken a valódi elmélyülésre szánható időkeret, és felerősödhetnek a kevésbé hatékony tanulási módszerek, mint a memorizálás használata. Vannak országok, amelyek radikálisan átalakították a tanterveiket. Az egyik ilyen a finn rendszer, ahol a pedagógiai kutatások eredményeit felhasználva teljesen újragondolták a tananyagot. A folyamat középpontjába a tanulót és annak jól létét helyezték. 

Magyarország a PISA nemzetközi tanulói teljesítményméréseken hullámzóan szerepelt. 2000-2009 között a magyar diákok teljesítménye lényegében stagnált, 2012-re meredeken csökkent, a mélypontot pedig a 2015-ös mérés hozta el, ekkora tanulók mind a három területen mintegy húsz pontos eredményromlást produkáltak a 2009-es és az előtti állapotokhoz képest. (Ami azért fájdalmas, mert például a matematika terén a nyolcvanas években még csodájára jártak a magyar matematikatanításnak.)

A 2018-es mérés eredményét 2019 decemberében tették közzé. Politikai irányultságának megfelelő a beszámolók további visszaesésről, stagnálásról, illetve javulásról számoltak be. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a magyar tanulók 2018-ban jobban teljesítettek a 2015-ös eredményekhez képest. Mindhárom mérési területen (a szövegértésben, matematikában, természettudományban) javult a teljesítményük: szövegértésből hat, matematikából négy, természettudományokból ugyancsak négy ponttal szereztek többet a diákok, mint 2015-ben. (A 2018-as mérésen 79 ország mintegy 600 ezer diákja vett részt, Magyarországon 250 iskola 5100 tanulója töltötte ki a digitalizált teszteket.)

A 2018-as mérésen a kínai, az észt, a kanadai, a finn és az ír diákok teljesítettek a legjobban, a legalacsonyabb pontszámokat a Fülöp-szigeteki, dominikai, koszovói, libanoni és marokkói 15 évesek érték el. Magyarország a középmezőnybe tartozott csakúgy, mint például Olaszország, Litvánia, Oroszország vagy éppen Izland. Régiós összehasonlításban Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Horvátország megelőzött minket, de rosszabbul teljesítettek a magyaroknál a szlovák, román és szerb diákok.

A szövegértés területén 476 pontot értek el a magyar diákok a 2015-ös 470-hez képest (az OECD-átlag 487 pont). A 2009-es teszteken még 494 pontot szereztek. Matematikából 481 pont jött össze (OECD-átlag 489 pont), ami négy ponttal jobb, mint a 2015-ös 477 pontos eredmény, de kilenc ponttal elmaradt a 2009-es teljesítménytől. A természettudományi feladatokban ugyancsak 481 pontot értek (OECD-átlag 489 pont), míg a 2015-ös mérésen 477-et. Az elmúlt években tapasztalt visszaesés ezen a területen volt a leglátványosabb: 2009-ben és az azt megelőző években is 500 pont felett teljesítettek a magyar diákok.

Nagy eltérések a diákok között

Az adatokat részletesebben böngészve az derül ki, hogy nagy a szórás a kiválóan és a rosszul teljesítő tanulók között. A szövegértési feladatokban a magyar 15 évesek 25,3 százaléka szerzett 407 pontot vagy annál kevesebbet (OECD-átlag 22,7 százalék). A matematika terén 25,6 százalék a gyengén teljesítők aránya (itt az alsó határt 420 pontnál húzták meg), az OECD-átlag 24 százalék. A természettudományi feladatokban 24,1 százalék szerzett alacsony pontszámokat (OECD-átlag 22 százalék). 

– A PISA nem a magyar tanulók legsikeresebb mérése, a hazai diákok általában azokban a mérésekben szerepelnek jobban, ahol a konkrét iskolai tudást mérik. A PISA-ban általában alulteljesít a magyar oktatás – értékelte az eredményeket 2019 decemberében Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár. Ennek ellenére a szakpolitikus a 2018-as eredményeket pozitívnak ítélte, mert az enyhe javulás mögött egyértelműen megjelennek a kormány oktatáspolitikai intézkedései.

Előremutató eredménynek tartotta, hogy a magyar diákok az OECD-átlagokhoz közeli eredményeket produkáltak, hogy csökken a családi háttér hatása az iskolai teljesítményre – azaz, a magasan kvalifikált szülők gyermekei jobban teljesítenek, mint a kevésbé iskolázott szülők gyermekei. A 2018-as mérés szerint a teljesítménykülönbségek 19,1 százalékát magyarázza ezt, ami egyértelmű javulás a 2009-es 26 százalékhoz képest. Ez az iskolák központosításának köszönhető, aminek a szakminisztérium szerint volt egy „középre húzó” hatása.

Magyar siker a tudományos diákolimpiákon

Tavaly augusztusban érdekes összefoglaló anyag jelent meg: jelentős sikerrel szerepeltek a magyar diákok a 2022-es nemzetközi tudományos diákolimpiákon. Magyarországot a biológiai, a csillagászati és asztrofizikai, a filozófiai, a fizikai, a földrajzi, az informatikai, a kémiai, a matematikai és a nyelvészeti diákolimpián, illetve nemzetközi tudományos versenyeken képviselték csapatok. A magyar versenyzők összesen két arany-, tizenöt ezüst- és huszonkét bronzérmet szereztek az egyéni versenyeken, teljesítményükért hárman dicséretben, három tanuló különdíjban részesült.

Két nemzetközi csapatversenyen három ezüstérem született. A diákok általában már jelenléti formában versenyeztek – erről a Magyar Nemzet írt -, de a világjárvány még mindig éreztette a hatását, így tavaly is volt olyan diákolimpia, ahol a szervezők az online lebonyolítás mellett döntöttek. 2022 minden eddiginél több érmet hozott a diákolimpiák hazai történetében: az egyéni érmek száma 39-re nőtt és a Covid-járványt közvetlenül megelőző évek eredményét is meghaladta.

Az eredmények zömét a legjobb középiskolák diákjai szállítják, a legjobb százban nem szereplő intézményekből elvétve kerülnek versenyzők a magyar olimpiai csapatokba. A tehetséges gyerekeket felszippantja az adott régió legjobb intézménye, a hiányuk azonban pótolhatatlan ott, ahonnan kinőttek. Nincs kihez felnőni, nincs kit lehagyni. A PISA-jelentés szerint hazánkban az iskolai elkülönülés mértéke egyre nő. A rosszabb szociális hátterű gyerekek szegregált intézményekbe kényszerülnek, teljesítményük pedig több mint száz ponttal elmaradhat jobb helyzetben lévő társaikétól.

Minden szempontból sokat mondó lesz a tavalyi felmérés eredménye.