Az amerikai Educause nonprofit szervezet október elején, Chicagóban tartott háromnapos, éves konferenciáján a mesterséges intelligencia (MI) számos előadás, vita tárgya volt. IT-vezetők érdeklődéssel várják a technológia fejlődését, és hogy hogyan fogja befolyásolni a jövő oktatását. Az Educause 2024-en pedig a top tíz mellett az MI „tiszteletbeli téma” lesz. 

Az első tíz téma a cyberbiztonság, mint alapvető kompetencia, a jobb döntéshozáshoz vezető módszerek (például jobb minőségű adatok), rugalmasság a munkaerő-felvételben, alkalmazkodás a jövőhöz, adminisztratív költségek folyamatok, adatok és technológiák ésszerűsítésével történő csökkentése, a jövő adatvezérelt modelleken nyugvó pénzügyei, költségvetések kiegyensúlyozása, felsőoktatási intézmények beiratkozási válságának adatalapú kezelése, az adatok mélyelemzése és az egyetemes hozzáférés (a diákok mindenhez férjenek hozzá a kampuszon).

Tiszteletbeli MI

Az eredeti listáról látványosan hiányzott a csupán tizenharmadik helyezett MI. Megkerülhetetlenégét ismerve döntöttek a szervezők amellett, hogy tiszteletbeli témaként fog szerepelni, hiszen egyre markánsabban meghatározza az oktatást, különösen annak felső szintjét: az ismereteket és a szakértelmet korábban nem ismert módszerekkel teszi elérhetővé.

– Benne van a készségek gyors növelésének lehetősége

– magyarázza Susan Grajek, az Educause egyik vezetője. A szervezet küldetése a felsőoktatás folyamatos továbbfejlesztése infokommunikációs technológiákkal, ami 2023-ban MI nélkül nyilvánvalóan nem működik.

A realitás figyelmen kívül hagyása, hogy a prioritások listáján még az első tízbe sem került be, noha alkalmazásai

az oktatás szinte minden területére kiterjednek az infokom feladatok automatizálásától az adminisztratív munkáig, és persze a tanításig, tanulásig.

A tudományos alkalmazások például értékelési reformokat is hozhatnak, de bevezető kurzusokhoz és korrepetáláshoz használt tananyagok fejlesztéséről is szólhatnak. Az MI maximálisan támogatja az adaptív tanulást is, előnyei azonban csak akkor aknázhatók ki, ha az intézmények nagyon odafigyelnek az adathasználatra.

A vállalatok és szervezetek manapság igyekeznek minél gyorsabban alkalmazni az MI-technológiákat, hogy hamarabb növeljék a termelékenységüket, és ezáltal versenyelőnyre tegyenek szert. Oktatási intézmények szintén élnek az új megoldásokkal, náluk viszont más szempontok érvényesülnek, és az előnyök sem annyira egyértelműek, mint például egy 3D nyomtatási szolgáltatásokat kínáló startupnál.

Nem az a baj, ha a ChatGPT írja meg a leckét, hanem az, hogy ezért száműznék az MI-t az oktatásból

Az MI-eszközök fejlődése, gyors osztálytermi elterjedése óriási kihívás a bemerevedett oktatási normák számára. Nemcsak arról van szó, hogy a diákok a ChatGPT-vel íratják meg a leckét. Egyes intézmények belefutnak az MI-be, igyekeznek kiaknázni a lehetőségeit, a konzervatívabbak viszont riadókészültségben próbálják kezelni az elkerülhetetlent.

Nekik tényleg kapóra jön, ha valamelyik tanuló csal a mesterséges intelligenciával, de az idő múlásával ők lesznek kevesebben. 

A felsőoktatásban nemcsak azt akarják elérni, hogy a diákok MI-vel végezzék a munkájukat (nem másolást, végeztetést), hanem például a beiratkozási számok növelésébe is bevonnák a technológiát. Mások – megint csak konzervatívabbak – inkább a hogyan akadályozzuk meg az MI-s csalásokat típusú kérdések megválaszolására fektetnék a hangsúlyt.

A technológia rövid időn belül teljesen el fog terjedni, betiltása ugyanolyan anakronisztikus lenne, mint a mobiltelefonoké.

Szükségesek az óvintézkedések, a legtöbb szakember azonban egyetért: az MI-t el kell fogadni a területen, másrészt mindent meg fog változtatni. Több oktatási előny és fejlesztés ugyanis kizárólag generatív mesterséges intelligenciával valósítható meg. Az oktatási funkciót betöltő MI-k megtaníthatók a tanulók tanulási módjának megértésére, a tanulás egyedire alakítására – személyre szabására.

Segítő mesterséges intelligenciák

Ezek a gépoktatók segítik a diákokat, hogy rájöjjenek a válaszokra, de a hiedelmekkel ellentétben a feladatokat ezúttal sem oldják meg helyettük. Az MI cseretanulásnál is együttműködhet a diákokkal, és az eredmény, hogy mellette tanulnak – ezekben az esetekben a játékosítás, a gamifikáció (oktatási célok megvalósítása számítógépes játékokból átvett módszerekkel) is működik.

Coaching esetén az MI azonnal visszajelez, növeli a téma érinti elköteleződést, hatékonyabbá teszi a diákok önirányító tanulását. Tanterv írásánál a tanárok egy csomó időt megspórolhatnak, ha a mechanikusabb részeket MI-vel íratják meg. Ezt az időt például a diákokkal tölthetik együtt.

A felsorolt lehetőségek csak a jéghegy csúcsa, mindenesetre jelzik a generatív MI-ben rejlő potenciált az oktatási és a tapasztalatszerzési mód azzal a céllal történő forradalmasítására, hogy sikeresebbé tegye a diákokat, többen érjenek el jó eredményt. Egyesek szerint

az MI versenyfeltételeket kiegyenlítő szerepet játszhat ott, ahol jelentősek az oktatási rendszer hátrányai és egyenlőtlenségei.

Korábban az információtechnológia és az internet elterjedése olyan programokat ösztönzött, amelyek lehetővé tették, hogy a diákok hazavigyék a gépet, hozzáférjenek a világhálóhoz, tehát egyenlősített. Az MI-vel még messzebbre megyünk. Megváltoztatja a diákok tanulási feltételeit, sőt, a tanuló szükségleteihez igazodva, az oktatás természete is átalakítható.

Ez már nemcsak az MI-vel felerősített oktatás szolgáltatásának átalakítása, hanem a vele járó versenyelőnyök hangsúlyozása is.

Felsőoktatási válság? 

A felsőoktatás már a Covid előtt súlyos problémákkal küszködött világszerte. A költségek emelkedtek, egyre több diák kereste a hagyományos oktatás alternatíváit. A nagy egyetemeken a technológia fontos megkülönböztető szerepre tett szert, míg adminisztratív vezetők azon kezdtek gondolkozni, hogy az MI-vel hogyan árnyalják programjaikat, használják a technológiát versenycélokra.

A diákok technológiához való viszonya – gyors elfogadása, alkalmazása – plusz ok számukra e célok kivitelezéséhez.

Ha egy intézményi modell alapján rengeteg MI-eszköz áll a diákok rendelkezésére, szinte biztosan garantálják számukra a sikert. Ezek az intézmények és hallgatóik nagyon komoly versenyelőnyhöz jutnának.

Előrelátó intézmények a jelenlegi MI-környezetet egyfajta átjáróként kezelik, most alakítják át vele a folyamatokat felgyorsító pandémia és utóhatásai miatt egyébként is ezer sebből vérző oktatási paradigmájukat.

De nem csupán folyamatok áramvonalasításáról, hanem a teljes üzleti modell újrafeltalálásáról van szó – az MI oktatási hatásairól, új szabványok kidolgozásáról, versenyelőnyről, a diákok támogatásáról, az adott intézmény a következő generáció számára úttörőként történő pozicionálásáról szólnak ezek a törekvések.

Ahol érdemes tanulni: innovatív egyetemek

Innovatív oktatási intézmények gyorsan felismerik, hogy az MI több mint eszköz: az összes fronton végbemenő változások egyik fontos katalizátora. Az adatforrásokat jól képzett, egyedire kialakított generatív MI-modellek létrehozására használva, és más csúcstechnológiákat alkalmazva, ezek az intézmények, főként egyetemek felszámolhatják az oktatás hagyományos határait, innovatív és egyedi élményt kínálhatnak.

Ha az MI-t zökkenőmentesen beépítik oktatási ökoszisztémájukba, soha nem látott lehetőségeket tárnak fel diákjaik, oktatóik és más alkalmazottaik számára. A személyre szabott tanulási utaktól az MI-vel irányított hatékony adminisztrációig, az intézmények teljesen új oktatási stratégiákat akarnak meghonosítani.

Az MI képes az oktatási élmény egyedire alakítására, a diákok szükségleteinek előrejelzésére, és a tanárokat is adatvezérelt megoldásokkal, egyfajta iránytűkkel támogatja.

A modern egyetemek számára egyértelmű a cél: vezető szerepet kell játszaniuk az oktatás MI általi forradalmában, egyben a jövő tanulását meghatározó új kiválósági mércét kell felállítaniuk. A megvalósításhoz azonban akadályokon is át kell verekedniük magukat – például el kell igazodniuk a gyorsan piacra kerülő, sokasodó technológiákban.

Óriási a kereslet

A dinamikus fejlődés következményeként egyre több eladó kínál változatos megoldásokat. Nem könnyű a túlkínálatban navigálni, megtalálni az intézményünknek legmegfelelőbb MI-opciót. Soknak még a legnagyobb szolgáltatókkal, mint a Microsofttal és a Google-val is nehéz dűlőre jutnia.

A technológiai termékeket és szolgáltatásokat üzleti, kormányzati és oktatási célokra kínáló, azokat integráló vállalatok fontos szerepet játszhatnak intézmények informálásában: óriási tapasztalattal, szakértelemmel rendelkeznek az exponenciálisan növekvő új technológiákról (mint az MI), segíthetnek az intézménynek felmérni, mennyire felkészültek ezekre a technológiákra.

Az infrastruktúra kiépítésében és a tréningprogramok kidolgozásában szintén fontos szerepet játszanak. Holisztikus szolgáltatásaikkal gyorsítják új technológiák elfogadását.

Mivel az anyagiak és a szakképzettség hiánya komolyan akadályozzák az MI terjedését az oktatásban, az integrátorok megfizethető, a célok szerint kialakítható lehetőségekhez segítik az adott intézményt, miközben a nem naprakész személyzetnek MI-tréningeket szervezhetnek. 

Az integrátorok tisztában vannak vele, hogy a diákok eredményének javításán, az oktatáshoz való jobb hozzáférésükön van a hangsúly. Az iskolákat ezen a területen a leghatékonyabb MI-vezérelt lehetőségek beszerzésében, eredményes működtetésében segítik.

A változások annyira gyorsak, hogy a tíz évvel ezelőtti felsőoktatási gyakorlat ma már teljesen elavultnak számít.

A mai diákok kihasználják az intézmények által kínált rugalmasságot, míg az intézményeknek szintén alkalmazkodniuk kell az új tanulási módokhoz.

Adaptív tanulás

Az MI-kompatibilis órák, tanfolyamok adatainak kiértékelésével a diákok sikerének, részvételének mintázatai azonosíthatók. Például ha egy harmadéves számviteli csoport hirtelen rosszul teljesít az emelt szintű osztályban, az első évfolyam adataiból kikövetkeztethetők az okok. 

Tanterv kialakításakor ez az adatelemzés-típus segíti az oktatókat a tananyag félévenkénti megváltoztatásában ahelyett, hogy a tartalmat félévről félévre változatlanul görgetnék tovább. Megérti belőlük a diákok tanulási előmenetelét, például hogy milyen kiegészítőkre van szükségük. 

Az adaptív tanulás szintet lép ezzel.

A tanuló az adatelemzés alapján jut új digitális forrásokhoz, tanulási élménye fokozatosan és valóban nő. Az MI-eszközök egyértelműen támogatják sikerek elérésében, sikeressé válásban: a chatbotok bármikor válaszolnak szinte bármilyen kérdésre, a szükségletei szerint kialakított MI-oktató az illetőre szabott, a csoport minden tagjának másfajta segítséget nyújt.

Az MI-vel viszont drámai mértékben nő a diákokról gyűjtött adat mennyisége, köztük biometrikusak és más (nagyon) személyes, akár azonosítóként használható infók is. A tanulási adatok elemzése – az MI esetében nem meglepő módon – demográfiai stb. előítéletekhez, elfogultsághoz is vezethet.

Az oktatási intézményeknek mind az adatbiztonság, mind az elfogult adatok kérdését sürgősen rendeznie kell. Biztonságtechnológiák garmadával állnak rendelkezésre, a másik kritikus területen viszont döcögnek még a fejlesztések.