Október harmadikán jelentette be a Svéd Királyi Akadémia, hogy Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier kapja a fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért. Interjúiban mindig kiemeli, hogy mennyi mindent köszönhet a tanárainak. Ugyanakkor a pedagógus erőfeszítései semmit sem érnek, ha a tanulók nem nyitottak az újdonságok befogadására…

– Úgy gondolom, hogy ilyen elmékből akkor is és most is sok van. Sőt, reményeim szerint most több van, mint annak idején. A mai gyerekek egészen más körülmények között nőnek fel, az informatikai eszközök az ország legtávolabbi pontjára is elviszik a tudás lehetőségét. Korán megtanulják, hogyan kell ezzel a töméntelen mennyiségű információval úgy bánni, hogy abból hasznos tudás legyen.

A mai gyerekek potenciálisan nagyobb arányban érhetnek el sikereket, mint az én korosztályom. Ehhez nagyon fontos az indulás, az iskolapadban töltött évek.

Ebben az időszakban a jól felkészült tanárok szerepe alapvető.

Sok éve követem az itthoni az eseményeket, én is látom, hogy a tanári szakmával kapcsolatban komoly kihívásokkal szembesül a jelenlegi kormányzat. Az ország jövője szempontjából azonban kulcskérdés, hogy a kormányzat az érintettekkel összefogva a lehető leggyorsabban megtalálja a lehető legjobb megoldást.

Az nem jó, ha éveken keresztül az az üzenet a felnövekvő generációk felé, hogy a tanári szakmának nincs becsülete. Ugyanis amikor napjainkban felmerül, hogy milyen irányban tanuljon tovább egy fiatal, kicsi annak a valószínűsége, hogy a tanári pályát választják. Ezért a jelenlegi körülmények között kicsi annak az esélye, hogy Kiss és Láng tanár bácsik kerülnek ki közülük.

Hatalmas szükség van rájuk, ahogy a mi generációnknak is hatalmas szüksége volt a felkészült tanáregyéniségekre.

Ha a jövőben nem lesznek Kiss tanár urak, Láng tanár urak, meg Vermes tanár urak, akkor nem lesznek magyar Nobel-díjasok sem, és ez még valószínűleg a legkisebb baj.

Mikor dőlt el, hogy a kutató lesz?

– Gyerekként régész és pilóta is akartam lenni. Az egyetemen minél szélesebb és mélyebb tudásra törekedtem - hogy az később mire lesz jó, arra nem sok gondolatot fecséreltem. A doktori képzés alatt sem tekintettem magam kutatónak, inkább a tanulmányok kicsúcsosodásának éltem meg azt.

Doktorival számtalan helyen elhelyezkedhet az ember – a fizikusok különösen sok irányban bevethetők.

A doktori tanulmányok végén dőlt el, hogy hű maradok a lézerfizikához, kutatóként a Bécsi Műszaki Egyetemen. Én ettől a döntéstől kezdve tekinteném magam kutatónak.

Magyarországról sűrűn kopogtatnak az ajtaján?

– A Szegeden fizikusként végző Dombi Péter nálam szerzett doktori fokozatot a Bécsi Műszaki Egyetemen. Ő iskolapéldája annak, hogy nem kell arra negatívan tekinteni, ha fiatalok külföldre mennek, hogy ott fejlődjenek tovább. Hála az én kezdeti pályafutásomhoz képest sokkal jobb kutatási feltételeknek, ő a megszerzett tudással hazajött és itthon műveli világszínvonalon az ultragyors lézerfizikát.

Az egyik legjobb folyóirat, a Nature Communications a közelmúltban közölte nagyszerű cikkét – hazai laborban végzett kutatási eredményről számolt be. Ugyanakkor az utóbbi évtizedben otthonról kevesebben pályáznak az állásainkra.

Többekkel beszélgetve az rajzolódik ki, mintha a mai fiatalokat kevésbé vonzaná a kutatói pálya.

Ennek oka lehet, hogy a betelepült nyugati cégek nem csak gyártósorokkal jelentek meg, hanem kutató-fejlesztő részlegeket is hoztak, ahol sokkal jobb fizetést adnak a friss diplomásoknak, mint amennyit kezdő kutatóként kutatóintézetekben kereshetnek.

Tavaly nyilatkozta, hogy a kutatásnak csak akkor van értelme, ha megvan a lehetőségünk, az elszántságunk és az akaratunk is arra, hogy világszínvonalon dolgozzunk.

– Középszerűen senki se akarjon kutatni. Az nem lehet cél, hogy a munkaidő végét várjuk egy kényelmes szakma robotosaként. Ha nincs meg az emberben az ambíció, hogy valamilyen területen a világ élvonalába kerüljön, akkor keressen magának más pályát.

Rubik Ernő csodálatos gondolatával mélyen egyetértek: az egyik legnehezebb és legfontosabb feladat az életünkben a helyes kérdések megfogalmazása.

A mai fiataloknak először azt a kérdést kell feltenniük, hogy miért akarnak kutatók lenni? Az egyetlen helyes válasz, azért, mert a tudományt, a technikát előrébb akarják vinni.

Ezt akkor tudják megtenni, ha az élvonalat célozzák meg.

Krausz Ferenc 1962-ben Móron született. 1985-ben villamosmérnöki oklevelet szerzett a Műegyetemen, közben elméleti fizikai előadásokat hallgatott az ELTE-n. Doktori fokozatát a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként, majd professzorként is dolgozott. 2001-ben szeptemberében hoztak létre először attoszekundumos fényimpulzust.

2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének a vezetője. A 2019-ben Budapesten létrejött Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (Center for Molecular Fingerprint, CMF) az egészségügyet forradalmasíthatja.

Nyitókép: Daniel Gerst, mpg.de