Nagyjából a 2010-es évek közepe, a nemzetközi szélsőjobb előretörése óta pörgött fel gőzerővel és terjed az online félretájékoztatás és a dezinformáció. Leglátványosabb formái az álhírek (fake news) és a napról napra hitelesebbnek tűnő képes/mozgóképes mélyhamisítványok (deepfakes).

A mai politikusok kommunikációs repertoárjának elmaradhatatlan eszköze, hogy ha kedvezőtlen anyag jelenik meg róluk, azonnal felbőszült álhírezésbe kezdenek, vagy nemes egyszerűséggel csak annyit mondanak, hogy álhír-oldalnak nem nyilatkoznak.

Drasztikusan csökken a hírmédiumokba vetett bizalom

A jelenség következményeként, különösen a fiatalok körében csökken a média iránti bizalom. A Pew Kutatóközpont 2022-es felmérése alapján a harminc alatti amerikai felnőttek nagyjából ugyanannyira hisznek a közösségi médiumokon gyűjtött információkban, mint a nemzeti hírügynökségekében, újságokéban.

A Gallup 2003-as adatai szerint a felnőtteknek csak a hét százaléka bízik nagyon a médiában.

Ha média-írástudók vagyunk, azaz hatékonyan tudjuk használni a számítógépes, online, közösségi stb. médiumokat, csökkenthetők ezek az elkeserítő számok, hiszen jobban felismerjük a megbízható hírforrásokat, a média posztmodern társadalmakban játszott kulcsszerepét. 

A politika azonban csak egy szelet, mert más, kevésbé ellenőrizhető területeken szintén terjed a dezinformáció. Tömegeket manipulálnak vele. Minél iskolázatlanabb és technológiailag képzetlenebb az illető, annál könnyebb megtéveszteni – gondoltuk pár esztendeje,

manapság viszont bárki átverhető.

A védekezést nem lehet elég korán elkezdeni, ezért fontos az informatikaoktatás. Kalifornia szövetségi állam tovább megy: minden K-12 (állami iskolai évfolyamoktól a főiskoláig, az óvodától a 12. osztályig tartó) oktatásban részesülő diák számára kötelezővé teszi a média-írástudási készségek elsajátítását.

Ide tartozik az álhírek felismerése és az interneten található anyagokkal kapcsolatos kritikus gondolkodás is.

Nem csak Kaliforniában hoztak média-írásbeliség törvényt 

Gavin Newsom kormányzó októberben írta alá az angol nyelv, a természettudomány, a matematika, a történelem és társadalomtudományok tantárgyi keretének média-írásbeliséggel történő kiegészítését a következő évtől előirányzó 873-as közgyűlési törvényjavaslatot.

A média-írásbeliség nem lesz önálló tantárgy, hanem meglévők iskolai óráiba integrálják.

A törvényjavaslatot beterjesztő Menlo Parki demokrata, Marc Berman elmondta, hogy jól látja a félretájékoztatás valóságra gyakorolt hatását, hogy mennyire befolyásolja a szavazást, a választási eredmények elfogadását, segíti a demokrácia megdöntését célzó próbálkozásokat.

– Biztosítanunk kell, hogy fiataljaink rendelkezzenek az ezen a terepen történő navigálás képességével

– vonta le a következtetést a képviselő.

A holokauszt-, a klímaváltozás-tagadás növekedése, az összeesküvéselméletek minden eddiginél gyorsabb terjedése és a mesterséges intelligencia ezekben játszott egyre fontosabb szerepe egyértelműen jelzi a média-írásbeliség fontos szerepét.

Szakemberek elmondása alapján a 2016-os amerikai választások nyitották fel mindenki szemét az álhírek által potenciálisan okozható károkra és veszélyekre.

A törvényjavaslat szinte csont nélküli megszavazása egyértelműen jelzi a téma politikai megosztottságon túlmutató, pártállástól független fontosságát. Országos szinten Texas, New Jersey és Delaware szintén hozott kemény média-írásbeliség törvényeket, és több mint egy tucat szövetségi állam tervez valami hasonlót – állítja a K-12 oktatásra fókuszáló és ezzel a témával foglalkozó Media Literacy Now (Média-írásbeliséget most, MLN) nonprofit kutatószervezet.

Tavalyi beszámolójuk itt olvasható el.

Ami a törvényből kimaradt 

A kaliforniai törvény azonban nem tesz teljesen eleget az MLN ajánlásainak. Nem tartalmazza a tanárok képzésének finanszírozását, nincs benne tanácsadó bizottság, a könyvtárosok hozzájárulása, nem ír elő felméréseket, a törvény hatékonyságának nyomon követését.

Berman elmondta: egyszerűnek és közérthetőnek akarták, hogy mindenképpen átmenjen. A kifogásokat később is lehet kezelni, a hiányosságok pótolhatók, most viszont sürgősen kellett lépniük, mert a diákoknak a lehető leggyorsabban el kell sajátítaniuk a média-írásbeliséget.

A törvény 2024. január elsején lép életbe, így a szövetségi állam már elkezdte a tantervi keretek frissítését, miközben a tanárokat arra buzdítják, hogy már most is oktassák.

Berman törvénye egy 2018-as próbálkozáson alapul: a média-írásbeliséget már akkor megpróbálták kötelezővé tenni a kaliforniai K-12 oktatásban. A szenátus 830-as számú törvényjavaslata megkövetelte a Kaliforniai Oktatási Minisztériumtól média-írásbeliségi források biztosítását (óraterveket, projektötleteket, hátteret stb.) az állam K-12 tanárai számára. Magát a média-írásbeliséget ugyanakkor nem tette kötelezővé.

Az új törvény némileg átfedésben van Kalifornia azon törekvésével, hogy informatikaoktatás minden diák számára elérhető legyen. A szövetségi állam szakemberei bizakodnak, hogy a média-írásbeliséget is magában foglaló számítástudomány az összes tanulóra kiterjed, sőt, feltétele lesz a középiskola elvégzésének.

Newsom kormányzó nemrég írta alá az ide kapcsolódó 1251-es közgyűlési törvényjavaslatot – bizottságot hoznak létre, hogy megvizsgálják, hogyan lehetne több informatikatanárt alkalmazni az iskolákban. Egy, a szenátusnál egyelőre elakadt másik törvényjavaslat, az 1054-es, középiskoláktól pedig eleve megköveteli informatikaórák tartását.