Az oktatás ugyan nagyon gyors változásokon ment át az utóbbi években, a folyamatok jelentős része sok iskolában viszont egyáltalán nem változott: a tanár klasszikus módszerrel, igaz, már nem fénymásolva, hanem információs technológiákat is használva, átadja az információt a diáknak, akitől elvárja, hogy megértse és megtanulja azt. 

A gyerekek azonban különböző ütemben és módon tanulnak. Egyes iskolák a technológiákat erőteljesen használva, személyre szabott oktatással igyekeznek erősíteni a tananyag minél több diák általi megértését, megjegyzését. Például az iskola által szolgáltatott számítógépen nézhetnek videót, hallgathatnak podcast-et, vagy olvashatnak cikket új fogalmakról. Csoportos projektmunkához hozzáférnek a tanár által biztosított lejátszási listához.

Lejátszási listák, választási táblák

Lejátszási listát természetesen diákok is készítenek, és a zenéből közismert playlistekhez hasonlóan, ezúttal tanulási listán mutathatják be, hogy miket szeretnek, ugyanakkor értelemszerűen biztosítják, hogy minden mást is megtanulnak. Webes felületeken található listákat – az előző hétre vonatkozó „legutóbb megtekintett” és „nézd még meg” részekkel – a diákok saját tanulási stílusukhoz igazíthatnak, azok alapján választhatnak leckéket.

A listáknak a tanulók közti különbségeket és önállóságukat tiszteletben tartó választási lehetőségek összegyűjtése a komoly előnyük.

A választási táblák a lejátszási listákhoz hasonló megoldás. Az aktivitás lapok tanulási tevékenységeket tartalmaznak: mindegyik az erőfeszítés mértékétől függő pontszámot ér – ha csak át kell írni valamit, kevesebbet, ha újat kell alkotni, többet. A diáknak kategóriánként a félév végéig be kell fejeznie legalább egy tevékenységet, és el kell érnie benne a minimális pontszámot. 

A személyre szabott oktatást bevezető iskolák a diákokhoz alkalmazkodva, saját tempójú tanulási opciókat kínáló, osztályonként eltérő tananyagot állítanak össze. Többféle tanulási módot tesznek lehetővé például olyan videókkal, amelyekben – szemben az osztály előtt állva magyarázással – a tanár feladatmegoldás közben örökíti meg magát, aztán a diák kiválasztja a számára legmegfelelőbb módszert.

Digitálisan tervezett időbeosztás

Az oktatási technológiák (edtech) közelmúltbeli elterjedésével tanárok sokkal jobban hozzáférnek a diákok múltbeli és jelenlegi munkáihoz, tendenciákat figyelhetnek meg a teljesítményükben, és ennek megfelelően alakíthatják ki az adott tanuló szintjének, szükségleteinek megfelelő utasításokat, módszereket, majd győződhetnek meg arról, hogy mennyire sajátított el egy-egy tárgyat. Széles a választék: egyes oktatási modulokhoz laptopon férhetnek hozzá, másoknál viszont a csoportos tanuláson van a hangsúly.

Ez a személyre szabott tanulás, az adott diák tanulási stílusának, igényeinek eleget tevő, célzottan tervezett, a szemtől szembeni és az információs technológiákkal támogatott, a diákok együttműködését közös nevezőre hozó, speciális érdeklődésüket mélyebben kielégítő kevert oktatás.

A tanulás fontos tényezője az idő, hogy a diákok hogyan használják, vagy éppen nem használják ki az idejüket. A sikerhez célszerű az időbeosztáshoz is hasznos digitális tervezők, például a SMART goals („okos célok”) kezelésének elsajátítása. A folyamat kezdetben nehéz, de aztán hamar felgyorsul, és az eddigi példák alapján eredményes.

A tervezők segítenek, a tanulók beírnak bizonyos tevékenységeket, mondjuk hétfőre és keddre, másokat szerdára és csütörtökre, mindegyiknél figyelembe véve, hogy mivel végeztek, mivel nem, és milyen új feladatokat kell megoldaniuk.

Milyen legyen az osztályterem?

Mivel az iskolák egyik rendeltetése a diákok felkészítése a munka világára, osztálytermek eleve úgy tervezhetők, hogy hasonlítsanak a modern munkakörnyezetre. A hagyományos modell, az iskolapadban, sorokban ülő diákok egy letűnt világ letűnt munkahelyeire emlékeztet. 

A mostani munkahelyek másként néznek ki.

Az osztálytermek tereinek kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a tanulók csoportban mozoghassanak, és az ötleteiket úgy oszthassák meg egymással, ahogy egy korszerű irodában teszik majd. Optimális esetben majdnem olyan közegben tanulnak, mint amilyenben dolgozni fognak. Ha emellett változatos terek állnak rendelkezésre, az adott projekthez legjobban illőt célszerű használni. 

Az innovatív tanulói környezet és a csúcstechnológia együttes használata önmagában persze még nem garancia a sikerre, és az iskolák, osztálytermek azonnali áttervezése sem oldaná meg az oktatás összes problémáját, alapnak viszont megfontolandó (amennyiben az intézmény költségvetése lehetővé teszi).

Modern audió-megoldások, videokivetítők, a tér kis- és nagycsoportos foglalkozásokra egyaránt alkalmas, professzionális kialakítása, mozdítható és átalakítható bútorok mindenesetre segítenek az előrelépésben.

Adatvezérelt oktatás a big data korában 

Személyre szabott oktatási élményekkel ellensúlyozható a Covid-19 alatti tanulási veszteségek egy része – az amerikai Oktatási haladás országos értékelésének 2022-es adatai alapján a világjárványt követően egyes osztályok matematika-pontszámai több mint két évtizede nem tapasztalt mélypontra estek vissza. Az átlagnál több diák ért el az alapszint alatti pontszámot.

Az USA Utah szövetségi államának Quest Akadémiáján (West Haven) a diákok matematikaoktatása online kreditkurzus egyedire kialakított változatát tartalmazza videókkal, mély ismereteket feltételező kérdésekkel, hogy bizonyosságot nyerjen, mennyire értették meg az anyagot. 

Egy másik adaptív műveltségi platform az olvasás és a szókincs megértését pontozza, profilokkal és félévi, év végi értékelésekkel segítve a tanárokat, hogy azonosítsák: kinek milyen további támogatásra van szüksége.

Az oktatási intézmények rengeteg, változatos forrásokból összeszedett adattal dolgoznak, a tanárok pedig folyamatosan látják, hogy hol tartanak a diákok, kinek van szüksége több segítségre. A személyes, adatközpontú megközelítés jellegzetes bigdata-jelenség, a szülők által előnyben részesített sok nevelési elemhez igazodik.

Egy 2022-es felmérés alapján az amerikai K-12 diákok megkérdezett szüleinek 47 százaléka elmondta: egyik főcéljuk, hogy az iskola gyerekeik szükségleteihez passzoló oktatási környezetet biztosítson. A személyre szabott segítség és a diákok érdeklődésén alapuló programok a legfőbb szempontok az iskola kiválasztásánál. A progresszívebb és újítóbb tanulási stratégiák szintén sokat nyomnak a latban, amikor az oktatási intézményről döntenek.

Programozásoktatás, másként

A személyre szabott oktatás egyik példája a pennsylvaniai Milton Hershey K-12 magániskola (MHS), ahol a kódolás órák anyagát az előzetes ismeretekkel rendelkező, vagy infokommunikációs pályára készülő diákokra gondolva frissítették. A tanár segíthet abban, hogy haladóbb szintű diákjai különböző témák közül választva jobban elmélyedhessenek a programozás alapelveiben, alkalmazásfejlesztésben vagy éppen az oktatási robotikában.

Látszatra felesleges találmányok tervezésére is felkérik őket, hogy az ötleteléstől kezdve a prototípus-készítésen keresztül a munkáik teszteléséig megismerjék a kutatásfejlesztési folyamatot. 

Máshol a tanárok a Microsoft Office oktatási csomagjához tartozó flipgrides (amit 2018-as Microsoft általi felvásárláskor „az oktatás Snapchat-jének” tartottak) bemutatóval igyekeznek segíteni a bevezető programozási órák anyagának jobb megjegyzését. (A Flipgrid közösségi alkalmazással a diákok tanáraik és osztálytársaik videóival interakcióba lépve mélyülhetnek el a feladatokban.) 

Más iskolákban a láb nedvesedését akadályozó bokavédőket, vagy tükrös szemüvegeket terveztetnek, hogy senki ne osonhasson az illető közelébe. De mire jók ezek a „buta” dolgok? Például a nyílt gondolkodás támogatására, a gyerekek érdeklődésének megfelelő dolgok előtérbe helyezésére. A személyre szabott tanulással a tanulási folyamaton és a mögöttes gondolkodáson van a hangsúly. Minden diák egy kicsit másként látja a világot, az adott tárgyat, és pont ilyen közös feladatokkal lehet egyedire alakítani az órát.

Minden korú diáknak hasznos a személyre szabott oktatás

A diákok ismereteinek tesztelésére a tanárok kvízeket tehetnek közzé az iskolák tanulásirányítási rendszerein. Az MHS robotika óráinak végén az órán elhangzottakat megerősítő kvízt kapnak útravalóul. A tanárok azonnal látják, hol tartanak a tanulók, például előfordult már, hogy mindegyiküknek ugyanazzal a kérdéssel gyűlt meg a baja, ezért a következő órán megint elővették a témát.

Az elektronikus alkatrészekről szóló tananyag elsajátítása során öt-tízkérdéses tesztet kell kitölteniük: mi milyen célt szolgál, hogyan működik stb. Ha nem megy, kétszer megismételhetik, és csak a legmagasabb pontszám számít. A tanárok ügyelnek rá, hogy az első tesztet nagyon elvétők újrázhassanak, és a továbbiakban ne érezzék azt, hogy folyamatos lemaradásban vannak.

A személyre szabott oktatás függetlenebb elemei ugyan jobban megfelelhetnek az idősebb diákok igényeinek, a megközelítés azonban a legfiatalabbak, még óvodások számára is hasznos. A tanárok az írást-olvasást és a matematikát csoportok igényeihez igazodva oktatják,

A gyakorlati munkát matematikai fogalmak megértésében hasznosnak tartó diákok manipulatívok – a tanuló befolyásolásával fogalmakat érzékeltető tárgyak – segítségével csiszolhatják tudásukat. A tanulmányaikat éppen csak elkezdő alsósoknál ez a módszer különösen eredményes.