Amerikai egyetemről a sportvilághírnév felé
Szerző: Csizmazia Zoltán
Egy fiatal élsportoló életében a tanulás is fontos: a kettős életpálya kialakítása nem csak a mostani mindennapjaikat, de a jövőjüket, a sport utáni karrierjüket is nagyban befolyásolja. Több mint tíz sportágban, félszáznál is több magyar sportoló járta, vagy éppen járja meg az NCAA-t, az észak-amerikai egyetemek valamelyikét. A korábbiak között olyanok is, akikből aztán világ-, vagy olimpiai bajnokok, olimpikonok lettek.
Az 1910-ben alakult az amerikai egyetemi sportéletet tömörítő szervezetnek, az NCAA-nek mára óriási presztízse lett. Az infrastrukturális háttér, az oktatási és a versenyrendszer harmóniája olyan életpályát ad a sportolóknak, amielyből aztán rengeteg tapasztalattal és hasznos tudással kerülnek ki a fiatalok. Emlékezzünk csak Hosszú Katinka esetére!
Háromszoros olimpiai bajnok úszónk a pekingi olimpia után, 18 évesen került a University of Southern Californiára. Los Angelesben változott meg az úszáshoz való hozzáállása: még csak egy éve volt ott, amikor első világbajnoki aranyát úszta, hamarosan pedig megtanult bajnoknak lenni, és a sportág ikonjává vált. Említhetjük Kovács Ágnest is, aki arizonai évei után még tudott valamit hozzátenni addigi karrierjéhez, vagy Czene Attilát, aki Kováccsal egy egyetemre járt.
Az egyetemek adta lehetőségeken túl az ott dolgozó, az egyes sportágak kimagasló szaktudású oktatóinak, edzőinek a jelenléte is sokat jelent a sportolók számára. Kiváló hátúszónk, Kós Hubert szakmai munkájáért a világhírű Bob Bowman felel az Arizona Egyetemen: a magyar sportoló hat hónapja van még csak az USÁ-ban, de már megúszta 200 méter háton a világ idei legjobbját.
Légy vezér!
A hatalmas tehetségnek tartott női röplabdázó, Németh Anett fejlődése is kézzelfogható, az ő szakmai munkáját a Coastal Carolina University-n a korábbi magyar szövetségi kapitány, az egyetemet 2011 óta szolgáló Forman József irányítja.
–Nem csak a sportra, de az életre is nevelnek az egyetemen. Azt sulykolják belénk, hogy légy vezér, bármikor, bármilyen helyzetben. Ha hibázol, akkor sem szabad elbizonytalanodni. Valahogy az ember átveszi ezt az életérzést, és amikor játszom, vagy éppen az iskolában, ez mindig az eszembe jut.
– meséli Németh Anett.
Szép karrier előtt áll a 22 éves labdarúgó, Molnár Bence Bendegúz is, aki idehaza az NB II-ig jutott, de már két éve a kansasi Ottawa Egyetemen focizik. Ennyi idő kellett neki, hogy bekerüljön a helyi rekordok könyvébe 54 góljával és 21 gólpasszával. Molnártól néhány kilométerre, Baldwin City egyetemén tanul Földesi Dominik, aki Bence korábbi csapattársa volt. Az amerikai profi bajnokságba készülő, jövőre a sportadminisztrációs osztályban utolsó évét kezdő focista elmondta:
– Számomra a legfontosabb döntés az volt, hogy a tanulmányi- és sportkarrieremet is az Egyesült Államokban kezdjem. Lehet, hogy közhely, de ez még mindig a lehetőségek országa. Azt tapasztaltam és élem meg, hogy itt az ember saját erejéből elérheti azt, amit igazán akar.
Erről vall Halász Béni, a Northern Michigan University hokikapusa is. A Pesterzsébeti Farkasoknál pallérozódott, majd Linzbe került, és egy olaszországi edzőmeccsen került be egy menedzser noteszébe, onnan pedig a második legerősebb juniorligába, az NAHL-be. Béni élt a lehetőséggel. Rengeteget dolgozott azért, hogy mindenkit meggyőzzön tehetségéről: 2022-ben az NCCA-ben szereplő michigani egyetem ajánlott neki ösztöndíjat.
Nincs kivételezés
A többszörös utánpótlás, egyszeres felnőtt válogatott kapus egészen parádés szezont tud maga mögött. Ahogy édesapjától tudjuk, minden egyes maga elé kitűzött célt teljesített, de az álmodozások korának még nincs vége. A nyarat is kemény munkával tölti, miközben pszichológiát tanul az egyetemen.
– Az egyetem minden támogatást megad, hogy a legmagasabb szinten űzhessük a sportágunkat. Az edzők számára a jégkorong, a tanárok számára a tanulás a fontosabb, de az edzők azért arra is figyelnek, hogy iskolapadban is hasonló teljesítményt nyújtsunk, mint a jégen. Ha nem ütjük meg azt a szintet, amiket a „csak” tanulók érnek el, akkor nem folytathatjuk a pályafutásunkat.
– magyarázza Béni, aki szerint nem jellemző, hogy kivételeznek az emberrel, ha sportoló. Elmondása szerint vele is csupán talán egyszer fordult elő, hogy egy keserű meccs után az egyik tanár adott pár hét haladékot, hogy egy vizsgára felkészülhessen.
– Abból a szempontból viszont fontos, hogy mi vagyunk az egyetem egyetlen Divízió 1-es csapata, így valamiféle megbecsülés, empátia van a tanárok részéről. Válogatott, világbajnokságot járt csapattársamnak, Papp Kristófnak és nekem azt is megengedték, hogy a magyar csapat felkészülése miatt később vizsgázzunk, és volt olyan tantárgy is, amiből online átmehettünk.
– meséli a fiatal sportoló, aki 2020-ban került Amerikába. Béni már ekkor tudta, hogy ezt a hatalmas lehetőséget mindenképpen ki kell használnia, és noha álmainak még nincs vége, az eddig tanultakat magával fogja vinni a pályafutása során.
A sportolók mellett a kint dolgozó edzők is méltatják az NCAA struktúrájának a nagyszerűségét. A 11 évig az NCAA-ben dolgozó teniszedző Pelva Gábor igyekezett eltüntetni azt a sztereotípiát, hogy csak a legjobb sportolók jutnak el amerikai ösztöndíjjal egyetemre.
Amerikai mentalitás
Tisztán látszik, hogy az Egyesült Államokban minden sportoló megkapja a lehetőséget, legyen szó amatőrről, vagy akár félprofiról. Óriási lehetőség ez azoknak, akik nem a legmagasabb szinten sportolnak, de tanulni is szeretnénk. Pelva úgy tartja, egész életét megváltoztatta az Egyesült Államokban szerzett tapasztalat.
– Legyen szó magyar játékosról, vagy a világ bármely pontjáról érkező teniszezőről, itt mindenki megkapja a lehetőséget, hogy professzionális körülmények között tanuljon és magas szinten sportoljon. Mit visznek magukkal? A szakmát, amit megtanulnak az egyetemen, a profi hozzáállást, ami a sportpályafutásuk során elkísérik őket, valamint azt az amerikai pozitív mentalitást, ami kiváló lehetőség arra, hogy mindenki elsajátítsa a sikeres élethez szükséges készségeket.
A kettős életpálya működésére az egyik legjobb példa a tenisz. Az idei első Grand Slam-tornán, az Australian Openen a negyeddöntőig jutott az az amerikai Ben Shelton, aki korábban egyetlen ITF és Challenger versenyen sem indult, így nem volt ATP-pontja, amivel egyáltalán Melbourne-ben elindulhatott volna. Mégis elindult, és végül szép sikert ért el köszönhetően egy januárban megkötött egyességnek, amely a férfi versenyeket szervező világszervezet, az ATP és az ITA (Intercollagiate Tennis Associaten) között jött létre.
Az együttműködés lényege, hogy az ATP a második szintű versenyein, a Challenger-tornákon biztosít játéklehetőséget az NCAA-ben kiválóan teljesítő játékosoknak, ezzel is felgyorsítva azon játékosok szakmai fejlődését, akik a tenisz mellett tanulni szeretnének.
A fiatal sportolók tehát nem csak azért mennek amerikai egyetemre, hogy az ösztöndíjat bezsebeljék: a kiváló infrastrukturális háttér mellett magas szintű szakmai támogatást kapnak, miközben az élet szinte bármely területéről megszerzett diplomával a zsebükben vághatnak neki életük következő szakaszának.